Iskola

Az iskola mint egykorú tanulókat egy helyen nevelő központi jellegű intézmény koncepciója a modern kulturális fejlődés egyik alappillére.

Története: Iskolák már az antik görög és bizánci kultúrában is léteztek, a katonatisztekkel szemben elvárás volt az alapfokú iskolák elvégzése. Részben a görög, római és perzsa hódítások hatására indult meg az iszlám kultúra iskoláinak fejlődése, amelynek tudáskoncentrációja óriási volt. Itt jelent meg először az igény a jól szervezett oktatási struktúrákra és módszerekre. A mecseteket vallásos és oktatási tevékenységekre párhuzamosan használták, a 10. században jelentek meg az első független iskolák (arabul: madrasszák). Az iszlám oktatás nagy hatással volt a modern európaira. Az érettségi franciául Baccalaureat, angolul Baccalaureate, mindkettő az arab Bihaqqi Al-Riwayah szóból származik, amely az első ilyen jellegű, írásban is rögzített követelményrendszer volt. Az európai oktatás fő célja és központi eleme sokáig a latin nyelv megtanítása volt, nagy változásokat a reneszánsz hozott. (Ezért hívják az alapfokú iskolákat informálisan az Amerikai Egyesült Államokban grammar schoolnak is.) Iskola

Magyarországon: A Pallas Nagy Lexikona szerint:"Noha Magyarország önálló I.-rendszert nem fejlesztett, de azért a nyugati nemzetektől átvett I.-kat saját nemzete egyéniségéhez tudta idomítani és alkalmazni. Legrégibb iskoláink, amelyek az egész Árpád-korszakban virágzottak, az u. n. fárai I.-k voltak (l. Fára). A zárdai, káptalani és székesegyházi I.-k a mai középiskolák feladatát teljesítették. Tantárgyaik az u. n. hét szépművészet (septem artes liberales), amelyek két tanfolyamra voltak osztva, az elsőnek a neve volt trivium, a másodiké quadrivium. Amaz állott: 1. a latin nyelvből (ide értve a latin prozódiát, a vallástant, az egyházi énekeket stb.); 2. az ékesszólástanból (rhetorica) és 3. a gondolkodástanból (dialectica). A quadriviumhoz tartoztak: 1. a számtan (arithmetica); 2. a zene (musica); 3. a mértan (geometria) és 4. a csillagászat (astronomia). Ez I.-kban kizárólagosan papok, kivált szerzetesek, kezdetben a benedek-rendüek, dömések, ferencesek, magyar pálosok, majd a prémontrei, cisztercita-rendüek stb. tanítanak. Főcéljuk volt az egyháznak papokat és hivőket nevelni. Mint a külföldön, ugy nálunk is jő létre egy-egy városi I. is, mely első sorban a városi polgárság érdekeit törekszik szolgálni. A reformáció nálunk is nagy lökést adott a közmivelődésnek; I.-ink száma nagyon szaporodik. A protestánsok, ha egy-egy területet, várost meghódítottak, nyomban I.-t nyitottak. Ha valamelyik városban eldöntetlen maradt a küzdelem, két középiskola - a katolikusok részéről - is keletkezett, holott voltak egyféle felekezetü nagy területek, ahol egy I. sem volt. Ez az oka, hogy középiskoláink még manap is terület szerint oly aránytalanul vannak elhelyezve. De a reformáció után is megmaradt az I. eszköznek a felekezetek kezében, megmaradt egyházi ügynek. Állami üggyé a közoktatást Mária Terézia királynőnk tette, aki 1777. kiadta a Ratio Educationis cimü rendeletet. Ez uj nevelési és tanulmányi rendszer, mely az egész oktatás-ügyet az elemi I.-któl egész az egyetemig államilag rendezte. Ez a rendelkezés az összes I.-ügy feletti legfelsőbb feügyeletet a koronára ruházta. Budán és Zágrábban tanulmányi bizottságokat állítottak fel. Az országot 9 kerületre osztották, minden kerületbe egy-egy királyi főigazgatót neveztek ki, melléje pedig a triviális és normális iskolák számára szakértő felügyelőt rendeltek. Mária Teréziának egy másik fontos cselekedete volt, hogy az eltörült jezsuita-rend vagyonát a tanulmányi alappá tette, mely egészen az állam rendelkezése alá került. De csakis a katolikus I.-ügy került teljesen az állami hatalom alá; a protestánsok s különösen a reformátusok el nem ismerték a rendeleti uton kiadott Ratiót. Ugyancsak Mária Terézia óta vannak nálunk szakiskolák, jogi akadémiák, bányász-akadémiák, katonai nevelő-intézetek stb. Manap I.-ink legnagyobb része államtörvény által van rendezve és szervezve. Vannak: 1. kisdedóvó intézeteink és gyermek-menedékházaink; 2. népoktatási tanintézetek; 3. középiskolák; 4. felsőbb tanintézetek; 5. szakiskolák. A kisdedóvást az 1891. évi XV. t.-cikk és az ennek végrehajtása tárgyában 1892 okt. 8. kiadott miniszteri utasítás szabályozza. E törvény szerint a kisdedóvás feladata 3-6 éves gyermekeket egyfelől ápolás és gondozás által a szülők távollétében érhető veszélyektől óvni, másfelől rendre és tisztaságra szoktatás, valamint ügyességöknek, értelmöknek és kedélyöknek korukhoz mért fejlesztése által őket testi, szellemi és erkölcsi fejlődésükben elősegíteni (l. Kisdedóvás). A népoktatási tanintézetekhez, amelyeket az 1868. XXXVIII., továbbá az 1876. XXVIII. és az 1879. évi XVIII. törvények szabályoznak, tartoznak: 1. az elemi népiskolák, amelyek 6 évig tartó mindennapi és 3 évre terjedő ismétlő I.-ból állanak; ezekre nézve tankötelezettség áll fenn; 2. felsőbb népiskolák, fiuk számára 3, leányok számára 2 évfolyammal. Ezek az I.-k növendékeiket az elemi I. 6. osztályából veszik; 3. polgári I. fiuk számára 6, leányok számára 4 évfolyammal. Felvesznek oly tanulókat, akik az elemi I. 4. osztályát elvégezték; 4. tanító- és tanítónőképző intézetek, eredetileg 3, most 4 éves tanfolyammal (l. Népoktatás). Az említett I.-k köréhez számíthatók még a miniszteri rendeleten alapuló felsőbb leányiskolák és a polgári iskolai tanító- és tanítónőképző intézetek. Középiskoláinkat, amelyek gimnáziumokból és reáliskolákból állanak, az 1883. évi XXX. s az 1890. évi XXX. t.-cikkek szabályozzák. Ez I.-k készítenek elő és képesítenek az egyetemi tanulmányokra (l. Középiskola). A felsőbb tanintézetekhez tartoznak: 51 papnevelő intézet, 13 jogakadémia, a budapesti és a kolozsvári tudományos egyetemek s a budapesti műegyetem. Végre a szakiskolákhoz tartoznak a kereskedelmi, ipari, katonai, gazdasági, bányászati, erdészeti, vincellér- stb. I.-k."

Tulajdonforma szerint: A világ iskoláiban többféle tulajdonforma is elképzelhető (állami, közvetett állami, önkormányzati, egyházi, magán). Magyarországon például közvetetten áll az állam tulajdonában az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, önkormányzati tulajdonban van például a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, egyházi tulajdonban van például a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, magántulajdonban van például az Alternatív Közgazdasági Gimnázium.