Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
iskola school
iskola term... modern side...
iskolába já... to attend s...
iskolába já... to be at sc...
iskolába já... to go to sc...
iskolába me... they go to ...
iskolaépüle... school
iskolaépüle... school
iskolai alt... janitor
iskolai atl... school spor...
iskolai bör... black hole
iskolai dol... school exer...
iskolai egy... school unif...
iskolai elő... exhibition
iskolai ere... schoolwork
iskolai gya... field-work
iskolai het... weekly test...
iskolai mun... schoolwork
iskolai okt... school
iskolai szü... recess

Magyar Magyar Német Német
iskola Schule (e)
iskolai dol... Schularbeit...
iskolai int... Verweis (r)...
iskolai nap... Kinderhort ...
iskolai vég... Schulabschl...
iskolás fiú... Schuljunge ...
iskolás gye... Schulkind (...
iskolatáska... Ranzen (r)
iskolázatla... ungeschult
iskolázotts... Schulung (e...

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Iskola

Az iskola mint egykorú tanulókat egy helyen nevelő központi jellegű intézmény koncepciója a modern kulturális fejlődés egyik alappillére.

Története: Iskolák már az antik görög és bizánci kultúrában is léteztek, a katonatisztekkel szemben elvárás volt az alapfokú iskolák elvégzése. Részben a görög, római és perzsa hódítások hatására indult meg az iszlám kultúra iskoláinak fejlődése, amelynek tudáskoncentrációja óriási volt. Itt jelent meg először az igény a jól szervezett oktatási struktúrákra és módszerekre. A mecseteket vallásos és oktatási tevékenységekre párhuzamosan használták, a 10. században jelentek meg az első független iskolák (arabul: madrasszák). Az iszlám oktatás nagy hatással volt a modern európaira. Az érettségi franciául Baccalaureat, angolul Baccalaureate, mindkettő az arab Bihaqqi Al-Riwayah szóból származik, amely az első ilyen jellegű, írásban is rögzített követelményrendszer volt. Az európai oktatás fő célja és központi eleme sokáig a latin nyelv megtanítása volt, nagy változásokat a reneszánsz hozott. (Ezért hívják az alapfokú iskolákat informálisan az Amerikai Egyesült Államokban grammar schoolnak is.) Iskola

Magyarországon: A Pallas Nagy Lexikona szerint:"Noha Magyarország önálló I.-rendszert nem fejlesztett, de azért a nyugati nemzetektől átvett I.-kat saját nemzete egyéniségéhez tudta idomítani és alkalmazni. Legrégibb iskoláink, amelyek az egész Árpád-korszakban virágzottak, az u. n. fárai I.-k voltak (l. Fára). A zárdai, káptalani és székesegyházi I.-k a mai középiskolák feladatát teljesítették. Tantárgyaik az u. n. hét szépművészet (septem artes liberales), amelyek két tanfolyamra voltak osztva, az elsőnek a neve volt trivium, a másodiké quadrivium. Amaz állott: 1. a latin nyelvből (ide értve a latin prozódiát, a vallástant, az egyházi énekeket stb.); 2. az ékesszólástanból (rhetorica) és 3. a gondolkodástanból (dialectica). A quadriviumhoz tartoztak: 1. a számtan (arithmetica); 2. a zene (musica); 3. a mértan (geometria) és 4. a csillagászat (astronomia). Ez I.-kban kizárólagosan papok, kivált szerzetesek, kezdetben a benedek-rendüek, dömések, ferencesek, magyar pálosok, majd a prémontrei, cisztercita-rendüek stb. tanítanak. Főcéljuk volt az egyháznak papokat és hivőket nevelni. Mint a külföldön, ugy nálunk is jő létre egy-egy városi I. is, mely első sorban a városi polgárság érdekeit törekszik szolgálni. A reformáció nálunk is nagy lökést adott a közmivelődésnek; I.-ink száma nagyon szaporodik. A protestánsok, ha egy-egy területet, várost meghódítottak, nyomban I.-t nyitottak. Ha valamelyik városban eldöntetlen maradt a küzdelem, két középiskola - a katolikusok részéről - is keletkezett, holott voltak egyféle felekezetü nagy területek, ahol egy I. sem volt. Ez az oka, hogy középiskoláink még manap is terület szerint oly aránytalanul vannak elhelyezve. De a reformáció után is megmaradt az I. eszköznek a felekezetek kezében, megmaradt egyházi ügynek. Állami üggyé a közoktatást Mária Terézia királynőnk tette, aki 1777. kiadta a Ratio Educationis cimü rendeletet. Ez uj nevelési és tanulmányi rendszer, mely az egész oktatás-ügyet az elemi I.-któl egész az egyetemig államilag rendezte. Ez a rendelkezés az összes I.-ügy feletti legfelsőbb feügyeletet a koronára ruházta. Budán és Zágrábban tanulmányi bizottságokat állítottak fel. Az országot 9 kerületre osztották, minden kerületbe egy-egy királyi főigazgatót neveztek ki, melléje pedig a triviális és normális iskolák számára szakértő felügyelőt rendeltek. Mária Teréziának egy másik fontos cselekedete volt, hogy az eltörült jezsuita-rend vagyonát a tanulmányi alappá tette, mely egészen az állam rendelkezése alá került. De csakis a katolikus I.-ügy került teljesen az állami hatalom alá; a protestánsok s különösen a reformátusok el nem ismerték a rendeleti uton kiadott Ratiót. Ugyancsak Mária Terézia óta vannak nálunk szakiskolák, jogi akadémiák, bányász-akadémiák, katonai nevelő-intézetek stb. Manap I.-ink legnagyobb része államtörvény által van rendezve és szervezve. Vannak: 1. kisdedóvó intézeteink és gyermek-menedékházaink; 2. népoktatási tanintézetek; 3. középiskolák; 4. felsőbb tanintézetek; 5. szakiskolák. A kisdedóvást az 1891. évi XV. t.-cikk és az ennek végrehajtása tárgyában 1892 okt. 8. kiadott miniszteri utasítás szabályozza. E törvény szerint a kisdedóvás feladata 3-6 éves gyermekeket egyfelől ápolás és gondozás által a szülők távollétében érhető veszélyektől óvni, másfelől rendre és tisztaságra szoktatás, valamint ügyességöknek, értelmöknek és kedélyöknek korukhoz mért fejlesztése által őket testi, szellemi és erkölcsi fejlődésükben elősegíteni (l. Kisdedóvás). A népoktatási tanintézetekhez, amelyeket az 1868. XXXVIII., továbbá az 1876. XXVIII. és az 1879. évi XVIII. törvények szabályoznak, tartoznak: 1. az elemi népiskolák, amelyek 6 évig tartó mindennapi és 3 évre terjedő ismétlő I.-ból állanak; ezekre nézve tankötelezettség áll fenn; 2. felsőbb népiskolák, fiuk számára 3, leányok számára 2 évfolyammal. Ezek az I.-k növendékeiket az elemi I. 6. osztályából veszik; 3. polgári I. fiuk számára 6, leányok számára 4 évfolyammal. Felvesznek oly tanulókat, akik az elemi I. 4. osztályát elvégezték; 4. tanító- és tanítónőképző intézetek, eredetileg 3, most 4 éves tanfolyammal (l. Népoktatás). Az említett I.-k köréhez számíthatók még a miniszteri rendeleten alapuló felsőbb leányiskolák és a polgári iskolai tanító- és tanítónőképző intézetek. Középiskoláinkat, amelyek gimnáziumokból és reáliskolákból állanak, az 1883. évi XXX. s az 1890. évi XXX. t.-cikkek szabályozzák. Ez I.-k készítenek elő és képesítenek az egyetemi tanulmányokra (l. Középiskola). A felsőbb tanintézetekhez tartoznak: 51 papnevelő intézet, 13 jogakadémia, a budapesti és a kolozsvári tudományos egyetemek s a budapesti műegyetem. Végre a szakiskolákhoz tartoznak a kereskedelmi, ipari, katonai, gazdasági, bányászati, erdészeti, vincellér- stb. I.-k."

Tulajdonforma szerint: A világ iskoláiban többféle tulajdonforma is elképzelhető (állami, közvetett állami, önkormányzati, egyházi, magán). Magyarországon például közvetetten áll az állam tulajdonában az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, önkormányzati tulajdonban van például a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, egyházi tulajdonban van például a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, magántulajdonban van például az Alternatív Közgazdasági Gimnázium.



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is