Iskolaszék
azon hatóság, amely által ugy a polgári, mint a felekezeti
hitközség gyakorolja törvényesen biztosított befolyását az általa fentartott
népoktatási tanintézetre. Az I. szervezetét, hatás- és jogkörét ujabban a
népiskolai hatóságokról szóló 1876. évi XXVIII. t.-c. szabályozza, amelynek ide
vonatkozó főbb pontjai ezek: a községi népoktatási intézetek a polgári község,
a felekezetiek a hitközség alatt állanak. Ehhez képest minden, ugy polgári,
mint hitközségben, amely népiskolát tart fenn, legalább 5 választott tagból
álló I. alakíttatik. E tagokat a kebelbeli lakosok közül - lehetőleg az
oktatásügyhöz értő, de mindenesetre irni, olvasni tudó egyénekből - a község
képviselő-testülete, illetőleg a hitközség képviselő-testülete választja. A
felekezeti I.-nek az illetékes lelkész mindenesetre tagja. A polgári községi
I.-nek a választott tagokon kivül minden helybeli hitfelekezetnek rendes
lelkésze s a községi népiskolai tanító, v. ahol több tanító van, a
tanító-testület képviselője is, tanácskozási és szavazati joggal biró tagjai.
Ahol az iskola-községben legalább 15 tanító van, ott a tanítók magok közül 2,
ahol pedig legalább 30 tanító van, 3 képviselőt választhatnak. A községi I.
ügyrendjét a vallás- és közoktatásügyi miniszter szabályrendelettel állapítja
meg. A községi I. tagjai három évre választatnak, azonban mindannyiszor ujra
választhatók. Budapest székes főváros I.-ei szervezetéről külön intézkedik. Az
I. ügyrendjét és hatáskörét részletesen és pontosan szabályozza a vallás- és
közoktatásügyi miniszternek 1876. évi szeptember havában kiadott utasítása a
polgári községi I.-ek számára az 1868. évi XXXVIII. és az 1876. évi XXVIII.
t.-cikkek végrehajtása tárgyában.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|