Isonzo
(Sontius), 130 km. hosszu folyó Görz-Gradiscában. A Mangart
és Triglav között, 816 m. magasban ered; fölveszi a Coritenza és Lepiena
patakokat, Caporettónál DK-felé irányuló lapos völgybe lép, fölveszi az Idriát
és ismét szükebb völgybe jut. Salcanónál kilép a görzi sikságba. A lapos,
kavicsos deltája fölveszi a Natisonéval és Judrióval egyesült Torrét és azután
az I. Duinóval és Miramaréval szemben a Triesti-öbölbe torkollik. Csakis
torkolatánál hajózható. Az I. Európa egyik legifjabb folyója. Az ókorban
mostani medre még nem volt meg, hanem Caporetto és Tolmein közt egy hosszukás
tó terült el, amelynek lefolyása a Natisone felső folyását alkotta. Egy
hegyomlás e régi tó lefolyását valószinüleg elzárta, aminek következtében az
megdagadt és DK-i végében uj lefolyást nyert. A középső I. vizei ekkor még egy
Prebacinától Gebriáig nyuló hosszukás tavat töltöttek meg, melynek lefolyása a
föld alatt a Timavus torkolatáig ért, de midőn a földalatti, a tó vizeit
levezető alagut bedőlt, az I. Gradisca felé uj utat keresett magának a föld
felületén és a Gabria melletti tó vizeit is levezette a tengerbe. Ezután a
folyó még egyszer megváltoztatta medrét és K-felé, mai helyére tette át
torkolatát; vele együtt a Natisone és Torre is keletibb folyásuakká lettek.
Alsó részében az I.-t Sdobbának is hivják. V. ö. Czörnig, Der I. als d. jüngste
Fluss Europa"s (Mitth. d. k. k. geogr. Ges. 1876) és Das Land Görz u. Gradisca
(1873).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|