Istóczy

Győző, politikus, szül. Szt. Kereszten (Vas) 1842. Tanult Szombathelyen, majd jogász lett (1860. Bécsben, 1861-től Pesten). 1867. aljegyző volt Vas vmegyében, 1868. törvényszéki biró, 1872. a vasvári járás szolgabirája. Ugyanekkor a rumi kerület képviselője. Előbb a Deák-párt hive volt, majd a fuzió után a szabadelvü párt tagja, ami azonban nem gátolta abban, hogy 1875 ápr. 8. elmondott beszédével magvát hintse el a parlamentben az antiszemita mozgalomnak, melyhez lassanként mások is csatlakoztak s mely egy antiszemita frakció alakulására vezetett. 1878. mondotta el u. n. palesztinai beszédét (a zsidók kitelepítése), s ennek hatása által felbátorítva, egy országos antiszemita gyülés előkészítésébe fogott, melyet azonban a kormány betiltott, ami ellen I. 1881 márc. 3. interpellációjával szólalt fel a parlamentben. Ugyanekkor egy antiszemita irányu folyóiratot indított meg: a 12 röpiratot, mely a Füstölő c. humoros néplappal egyetemben időben összeesik a tisza-eszlári perrel járó társadalmi mozgalmakkal és hullámzásokkal. E mozgalmak elfajulása, a fővárosi és vidéki utcai botrányok arra birták I.-t, hogy a zsidó kérdés nyilvános feszegetését elejtse.

Forrás: Pallas Nagylexikon