-család (baranyavári és kisasszonyfalvi). Ismeretlen eredetü
baranyai nemes család. A legelső I., kiről a történelem említést tesz, I.
István, 1474. Boroszlóban Mátyás király alatt küzd a csehek és lengyelek ellen.
II. Ulászló király 1508. őt szemelte ki gyermekeinek, Annának és Lajosnak
nevelőjéül. - I. János királyi udvarnok, a mohácsi ütközetben esett el 1526. -
I. Pál (valószinüleg Kisasszonyfán született), baranyavármegyei alispán, előbb
a pécsi, majd a padovai egyetemen végezte tanulmányait. Mohácsnál 1532. Perényi
Péterrel együtt elfogták a törökök, és csak nagy váltságdij lefizetésével
szabadulhatott meg. Mig János király élt, ennek volt hive, azután pedig I.
Ferdinánd embere lett. Megh. 1553. I. Pál az elsők egyike, kik irodalmunkban
meghonosították a verses novellát. Petrarca latin műve után szabadon kidolgozta
a boccacciónál is előforduló «Volter és Grizeldisz» történetét (Historia regis Volter),
mely háromféle kiadásban maradt reánk. (Legelterjedtebb a Brever Lőrincé. Lőcse
1629.) Nyelve és verselése eléggé hangzatos és folyékony. V. ö. Kemény József
gróf, I. Pál emlékezete (Uj Magyar Muzeum, 1858. I.); Toldy, Magyar irodalom
kézikönyve, I. - Gyermekei közül kitüntek: I. István. 1573. hadnagy a kanizsai
várban; 1583. Veszprém vmegye alispánja és Veszprém várának kapitánya. -
Testvére: I. Miklós, hires államférfi és történetiró. Szül. 1535., mások
szerint 1538. valahol Pécs környékén. Megh. Vinicán (Varasd) 1615 ápr. 1., hol
el is van temetve. Atyja rendkivüli gondot fordított neveltetésére.
Tanulmányait a pécsi iskolán, majd a padovai, bolognai és grazi egyetemeken
végezte. A kortársak tanusága szerint a régi és uj nyelvekben nagy jártasságra
tett szert. Midőn tanulmányai befejeztével haza jött, eleinte hadipályára
lépett. Egy ideig Zrinyi Miklós, a szigetvári hős, volt vezetője és mestere.
Később mint Oláh Miklós, esztergomi érsek titkára magára vonta Miksa király
figyelmét, ki őt csakhamar a kancelláriában alkalmazta (1572). Ekkor már
többször részt vett kényesebb diplomáciai feladatok megoldásában is. II. Rudolf
alatt 1576. királyi tanácsos, 1581. alnádor v. nádorhelyettes lett, mely
állásban szinte neki, a protestantizmus és a Bocskay-féle mozgalom ellenségének
jutott a főszerep a közügyek egy részében. 1608. a rendek hosszas sürgetése
után az 1564 óta elárvult nádori szék betöltése végett egybehivott
nádorválasztó gyülésen nagy ellenfelét, a protestáns Illyésházy Istvánt
választották meg; ő pedig csak főajtónálló lett. A roppant felindulás és
tehetetlen düh következtébne szélhüdés érte. Erre visszavonult a közélet
teréről. I. nagybecsü könyveit a zágrábi jézsuitáknak hagyta; a rend eltörlése
után a pesti egyetemi könyvtárba kerültek. Nagy történeti művét aggkorának
feltétlen bizalmasa, Pázmány Péter adta ki Kölnben 1622. (Későbbi kiadásai e
munkának megjelentek 1662., 1685., 1724., 1758.) A 34 könyvből álló munka cime:
Nicolai Istvánfi Pannonii historiarum de rebus ungaricis libri XXXIV. A két alapelv,
melyek vörös fonalként huzódnak végig a művön: feltétlen hűség a Habsburg-ház
iránt s mélységes ragaszkodás a római katolikus egyházhoz. A politikai és
vallási motivumokból folyó egyoldalu itélet I., különben a XVI. sz.
történelmére nélkülözhetetlen művének egyedüli nagyobb hibája. I. félbeszakadt
tárgyalását utóbb Timon és Kazy jézsuiták folytatták sokkalta csekélyebb
sikerrel. Magyarra fordította 1628 körül Thalliay Pál (megvan kéziratban a
budapesti egyetemi könyvtárban) és még Vidovich Gy. 1867. I. még megirta
Forgách Ferenc nagyváradi püspök és történetiró életét is. E munka ki van adva
Kovacsics Scriptores rerum hungaricarum minores cimü gyüjteményében. V. ö.
Flegler, A magyar történetirás története; Felső-Magyarországi Minerva 1828.
(Kovacsóczy); Hormayr-Mednyánszki, Taschenbuch f. vaterl. Geschichte (1812);
Vasárnapi Ujság, 1857., 29. sz.; Századok, III., 1869; Kerékgyártó Árpád, I. M.
Historiája ismertetése és birálatáról (Irodalomtört. Közl. II. 1893). - I.
Miklós kortársa a Szigetváron 1566. a vár védelmében hősi halált halt I. Pál.
Erdély nemes családjai között is van egy I. nevü.
Forrás: Pallas Nagylexikon