Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Isztria... ----

Magyar Magyar Német Német
Isztria... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Isztria

(Histrien, Histerreich, Histria), határgrófság, amely Görz-Gradiscával és Triest városával együtt az osztrák tengerpartvidéket alkotja és a birodalmi tanácsban képviselt országok és tartományok egyike, Triest, Gröz, Krajna, Fiume, Horvátország és az Adriai-tenger közt; a hozzátartozó szigetekkel együtt 4955 km2 területtel. A határgrófság nagyobb része félszigetként nyulik be a tengerbe, legdélibb pontja a Punta di Promontore, a legnyugatibb a Punta di Salvore. A partokban, melyeknek hossza 430 km., számos a nagyobb és kisebb öböl; legnagyobbak a Triesti és a Quarnero; kisebbek a Muggiai, Capodistriai, Piranói, Porto Quieto, Canale di Leme, a Polai, a Medolinói, Arsa, Rabaz, Fianonai és Voloscai; ezek közül néhányan fjordszerüen nyulnak be a szárazföldbe. A Ny-i partok mellett lakatlan kis sziklaszigetek (Scoglie), a Brioni-szigetek, a Quarneróban pedig Veglia, Cherso, Lussin, Plaunich, Unie, Sansego és Scoglio Asinello terülnek el. Karszt-hegyek takarják, amelyek a Muggiai-öböltől K-re 15 km. hosszuságban Tschitschen-Boden nevet viselnek és három, egymással egyközü hegylánctól elválasztott lépcsőben ereszkednek le a tenger fölé; a Slounik (1024 m.), Planik (1268 m.) és a Monte Maggiore (1394 m.) a legmagasabb csúcsaik. Vizei mind az Adriai-tengerbe folynak, de kicsinyek. A Ny-i parton a Quieto, a K-in az Arsa folyik. A félszigeten, a K-i part közelében van a Cepich-, Cherson- és Vrana-tó.

Éghajlat, anyagi kultura. Az éghajlat meleg; a rövid télre, amelyen ritkán esik hó, már februárban kezdődik a tavasz; Polában az évi középhőmérséklet 15 °C. Az eső gyér; átlag 300 mm. A hideg bora és a meleg, esőthozó scirocco gyakran érezhető. A D-i csúcson a malária nem ritka. A föld sziklás volta miatt a mezőgazdasági termékek a szükségletet nem fedezik. A talajból 11,2% szántóföld, 7,2% rét, 3,2% kert, 9,5% szőllő, 32% legelő és 33% erdő. Déli gyümölcsöket, olajfát, fügefát és eperfát sokat találni; bort sok helyen szüretelnek és pedig főképen könnyü vörös bort Capodistria, Muggia, Isola, Parenzo, Dignano mellett. Legjobbnak tartják a Cepich-tómellékit. I.-ban érceket nem bányásznak; barnaszén van Albona és Pinquente mellett (1169 munkással és 82 682 tonna széntermeléssel); azonkivül épületkövet is bőven találni; a velencei paloták nagyobbára I.-i kövekből épültek. Az állattenyésztés nem jelentős; különösen kevés a lovak és sertések száma; ellenben öszvéreket és kecskéket aránylat többet találni. Jövedelmezőbb a halászat (tinhalat a szigetek mellett, szardellát Sansego mellett halásznak sokat) és a tengeri sófőzés; a capodistriai és piranói sófőzök 1891-ben 32 376 tonna sót szolgáltattak 2 173 898 frt értékben. Az ipar leginkább csak a hajógyártásnak van. Az osztrák-magyar monarkia hadi hajói tulnyomóan Polában készülnek. Fontosabb a kereskedelemben; I.-ban és a hozzátartozó szigeteken 80 kikötőhely van, amelyek közt Polának mint hadi kikötőnek, Piranónak, Rovignónak és Lussinnak van jelentősége. Az összes kikötőkben (1890) 29 219 hajó érkezett meg 2 177 727 tonna tartalommal és 29 526 hajó hagyta el őket 2 177 280 tonna tartalommal.

Lakosság, alkotmány és kormány. Az 1890-iki népszámlálás szerint I.-nak volt 317 610 (165 175 férfi és 152 435 nő) lakosa, azaz 64 egy km2-re. Ezek között volt róm. kat. 316 502 (99,6%), gör. katolikus 443. evang. 100, helvét hitvallásu 274 és izraelita 229; nemzetiség szerint horvát-szerb 140 713, olasz és ladin 118 027, szlovén 44 418, német 5904, oláh 470 és cseh 400. Bár közigazgatási tekintetben I. az osztrák tengerparthoz tartozik, külön tartománygyülése van, amelynek székhelye Parenzo és amely 33 tagból áll és pedig 3 püspökből (triest-capodistriai, parenzo-polai és vegliai), a nagybirtokosságnak 5, városoknak és községeknek 11, a helységeknek 12 és a rovignói kereskedelmi kamarának 2 követéből. A birodalmi tanácsba I. 4 követet küld. Az önálló törvényhatósági joggal biró Rovignón kivül I. 6 kerületi kapitányságra oszlik; ezek:

A ker. kapitányság neve

Területe km2-ben

Lakóinak száma

A járások száma

Capodistria

824

74 755

8

Lussin

940

39 989

3

Parenzo

792

49 087

3

Pisino (Mitterburg)

859

41 699

2

Pola

718

58 959

3

Volosca

759

43 459

2

Történelem. I. lakói az iszterek vagy hiszterek, illir eredetü kalózok voltak, kik nevöket a Duna egyik ókori nevétől, az Istertől vették és csak 177 óta kerültek római kéz alá, Augustus óta pedig a birodalomhoz, mely gondoskodott a koloniákról és városokról. Fontosabb telepek voltak: Tergestum (Triest), Pola, Parentium (Parenzo), Neapolis (Cittá Nuova), Nesacticum (Nesazio), Aegida (Capodistria), Pucinum (Pucino), Piquentum (Pichento), Alvum (Alvone), Ningum (Ningo), Silvum (Silvone). Augustus ideje óta az Arsiáig terjedő rész Felső-Itáliához, a többi része pedig Illiriához tartozott. A VII. sz.-ban szlovének, horvátok és szerbek vándoroltak ide is és csak a szigetek maradtak függésben a keletrómai birodalomtól. Nagy Károly I. félszigetét is meghódította, amely a verduni szerződés értelmében Olaszországnak jutott. 951. I. Ottó Olaszországtól elvette és kezdetben a bajor, későbben a karintiai hercegek kormányára bizatott. 1061 óta határgrófok kormányozzák és csak rövid ideig az aquilejai patriárkák. A XIII. sz.-ban azonban a velenceiek foglalják el és csak csekély része maradt meg a német birodalomnak. 1356. Nagy Lajos királyunk foglalja el. Az 1797 okt. 17-iki campo-formiói békében Ferenc királyunk cserébe kapta Lombardiáért és Belgiumért; az 1805 dec. 26-iki pozsonyi béke szerint Franciaországnak adatik át, 1815. azonban a bécsi békében Ausztria visszakapja. Ujabban I.-t is a nemzetiségi viszály dulja és a Parenzóban kitüzött olasz és szlovén szövegü utcafeliratok oly nagyfoku mozgalmat idéztek elő, hogy a kormány a tartománygyülést 1895 jan. 26. feloszlatni volt kénytelen.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is