ITCZ (ITC)

A rövidítés az Inter-Tropical Convergence Zone (sokszor Inter Tropic Convergence néven emlegetett) szóösszetételből származik, jelentése Belső-trópusi (vagy szimplán Trópusi) összeáramlási zóna. A zóna egy néhány száz kilométer széles ciklonális folyosó az Egyenlítő közelében, az északról és délről érkező passzát-szelek találkozási területén; legjellemzőbb tulajdonságai közé a gyakori konvektív tevékenység és az erős gomolyfelhőképződés tartoznak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az óceán ezen térségében alapvetően szélcsendes időjárást naponta többször is heves esőzések, zivatarok, szélviharok és hirtelen irányt váltó széllökések váltják fel; a szárazföld térségében a viharok hevessége az adott terület aktuális páratartalmától függ. Az Egyenlítő környékén, azokon a területeken, ahol délben a Nap a zeniten áll, a levegő gyorsan felhevül és eközben kitágul. A felhevült levegő alacsony tömörsége (fajsúlya) okán felemelkedik, azaz konvektív folyamatok indulnak be. A magasság növekedésével csökkenő légnyomás hatására a légtömeg adiabatikusan kitágul, hőmérséklete a Joule-Thomson-effektusban leírtak szerint csökken. A harmatpont alá hűlve - a légtömeg gőzkapacitásának csökkenése és légtömeg magas páratartalma okán - magasba törő felhőzet alakul ki, melyből intenzív csapadék, az ú.n. zenitális eső hullik. A magasban bekövetkező kondenzálódáskor az a hő szabadul fel, melyet a légtömeg a talajközeli elpárolgásakor látens hő gyanánt felvett. A magasban a légtömeg északi és déli irányban áramlik ki. A légtömeg kitágulásának, felemelkedésének és kiáramlásának hatására a talajközelben csökken a levegő tömörsége (fajsúlya) és a légnyomás. Elmondható tehát, hogy ezzel az egész bolygót átfogó, stabil, úgy vertikálisan mint horizontálisan hatalmas kiterjedésű ciklonális zóna alakul ki, ez az ú.n. ciklonális meder vagy folyosó. Mivel a légnyomáskülönbségek a tömegáramlásokkal kiegyenlítődnek és a ciklonális folyosóban a talajon nem jöhet létre vákuum, így északról és délről a talajjal párhuzamosan újabb légtömegek áramlanak a rendszerbe; ezen jelenség neve konvergencia, azaz összeáramlás. Ez a tömegáramlás (közismert nevén szél) irányát és erősségét tekintve viszonylag állandó és az északi hemiszférában a Coriolis-erő hatására a mozgási irányhoz viszonyítva jobbra térül el; az így kialakuló passzát-szelek keleti iránykomponenssel rendelkeznek. Az ITCZ térségében az erős konvekció miatt magasabban van a tropopauza, mint egyéb területeken. A többek között az El Nino-jelenségért részben felelős Walker-örvény az ITCZ térségében fejti ki hatását. Az ITCZ a Föld felületének legerősebben felmelegedő területei felett alakul ki, ezért tendenciáját tekintve a Nap évszakfüggő zenitális pozícióját követi, kb. egy hónapos késleltetéssel. Az ITCZ helyzetére komoly hatással van a szárazföldek és óceánok felmelegedésének különböző mértéke; a szárazföldek egyenlőtlen eloszlása okán az ITCZ átlagos helyzete az 5° északi szélesség környékén van. Az évszakos pozícióeltolódás az Atlanti- és a Csendes-óceán felett csupán néhány fokos, de Dél-Amerikában az ottani nyár idején a nagyobb szárazföldi területek miatt jelentős. Igen jelentős az évszakos pozícióeltolódás az Indiai-óceán térségében, az eltolódás hatására kialkuló ázsiai-afrikai monszunterületek felett; ennek oka az óceánt három oldalról körbezáró szárazföld. Az ITCZ alakulása és évszakos változása alapvetően befolyásolja a klímazónák definícióját is. A szárazföldek hatása nélkül a klímazónák besorolása sokkal erősebben hasonlítana egy övezet-mintára.

Forrás: www.metnet.hu