Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Iván... ----

Magyar Magyar Német Német
Iván... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Iván

(oroszul a. m. János), több orosz nagyherceg és cár neve; nevezetesebbek:

1. I. Danilovics, I. (másképen Kalita I.), vladimiri, nizsni-novgorodi és moszkvai fejedelem, akit 1328. a tatárok II. Sándor letételével Moszkva nagyfejedelmévé tettek meg. Megh. 1341.

2. I. II., az előbbeni fia, szül. 1326 márc. 30., megh. 1359 nov. 13. Bátyját, Szemjont követte az uralkodásban. Sok földterületet vesztett a Dnjepr mellett a litvánok javára.

3. I. Vasziljevics, III., vak Vaszilj moszkvai nagyfejedelem fia, szül. 1440 jan. 22., megh. 1505 okt. 27. 1462 márc. 17. ült a trónra s a moszkvai fejedelemséghez csatolta Tverj, Mozsajszk, Vologda stb. területeket. 1472. Paläologus Tamás leányát, Zsófiát vette feleségül s ennek a révén ment át az orosz cimerbe a bizanci kétfejü sasos cimer. 1478. leigázta a vzóirág Novgorodot, 1840. pedig a tatároktól tette magát függetlenné. Ő viselte először az «Oroszország cárja» cimet, s ezzel az orosz birodalom egységét és oszthatatlanságát proklamálta.

4. I. Vasziljevics, IV., a Rettenetes, szül. 1530 aug. 25., megh. 1584 márc. 17. Vaszilj fia s az előbbeni unokája, kezdetben anyja regenssége alatt uralkodott (1534-84), 1547 jan. 16. cárrá koronázták, 1552. Kazant, 1554. Asztrahant hódította meg. A német ritterek birtokában volt Livlandot is meg akarván magának szerezni, emiatt a svédek, lengyelek és dánok szövetkeztek ellene. Az ő uralkodása alatt vette kezdetét Szibéria meghódítása. Báthory István lengyel királytól szorongattatva II. Rudolf német császárnál és XIII. Gergely pápánál keresett segítséget s a pápai nuncius közvetítésével 1582-ben létesített fegyverszünet révén Livlandról lemondott. Novgorodot, ennek függetlenségi mozgalmai miatt 1570. azzal büntette, hogy 60 000 lakost lemészároltatott. Az orosz nép közt már I. kiskorusága alatt belső viszályok dultak. Később a cárnak a bojárokkal támadt huzavonái folytán egy sereg kegyetlen rendszabályt léptetett életbe, melyek nemcsak a nemességet, de más rendeket is sujtottak. Másrészt azonban I.-nak érdemei vannak népe civilizálásában: német tudósokat, művészeket és mesterembereket hozatott Oroszországba s miután az angolok 1553. feltalálták az Arhangelbe vezető tengeri utat, az angolokkal kötött szerződéssel megvetette az orosz kereskedés alapját. A strelicek katonai szervezete is tőle való. Dührohamában megölte fiát, Ivánt.

5. I. Alekszejevics, V., Alekszej cár második fia, szül. 1666 aug. 27., megh. 1696 jan. 29. Testi és szellemi gyengesége miatt testvére, Fjodor cár halálával a trónöröklésben mellőzték, de a strelicek őt Zsófia testvére unszolására cárrá kiáltották ki, jóllehet már akkor öccse, Péter volt a trónon. A két cár helyett aztán tényleg Zsófia uralkodott.

6. I. Antonovics, VI., Braunschweig-beverni Antal ulrich herceg és Leopoldovna Anna orosz nagyhercegnő fia, szül. 1740 aug. 24. Ivanovna Anna cárnő fiául fogadta s halála esetére utódjává nevezte ki Biron gondnoksága alatt. A fiatal cár 1740 okt. 28. lépett trónra, de nemsokára ezután anyja megbuktatta Biront s maga vette át a regensséget. Az 1741 dec. 5-iki trónváltozásnál, mely I. Péter leányát, Erzsébetet ültette a cári trónra, I. koronáját és szabadságát veszítette s övéivel Riga, majd Dünamünde és Reuenburg, végül pedig Schlüsselburg börtönébe záratott. Egy Mirovics nevü katonatiszt összeesküvést szőtt megszabadítására, de mikor ez katonáival a börtön felé közeledett, a fogoly cárt 1764 aug. 5. legyilkolták.

7. I. Vladiszláv, bolgár cár (1015-1018). István Samu bolgár cár halála (1014) után ennek fia, Román Gábor jutott a bolgár trónra, éppen azon időben, mikor Basilios Bulgaroktonos bizanci császár már több mint harminc év óta harcolt a bolgár birodalom ellen és ennek erejét már megtörte volt. Román Gábornak csakhamar ellenkirálya támadt unokaöccsében, I.-ban, aki Román cárt Ochridában 1015 máj. 22. megölte és a cári cimet felvette. I. folytatta a harcot Bizanc ellen és Durrazzót ostrom alá vette. Basilios császár ezelatt a cár fővárosát Ochridát elfoglalta, de belügyek miatt kénytelen volt birodalmába visszatérni. A harc a bizanciak és Bolgárország között azonban tovább folyt és ezen harcban esett el 1018 tavaszán Durrazzo előtt I., az utolsó ochridai cár. Halála után csakhamar egész birodalma Basilios hatalmába esett és ez volt a vége a negyvenéves háborunak Bizanc és Bulgária között. A bolgár birodalom erre teljes két századon keresztül maradt bizanci járom alatt, mig azt az Asien-család lerázta. L. Bulgária (története).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is