Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ívhid... ----

Magyar Magyar Német Német
Ívhid... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ívhid

Az olyan vashid, melynek hidaló szerkezetét ívtartók képezik, vagyis olyan tartók (l. o.), amelyek az alátámasztásaikra a nyilásból kifelé irányuló ferde nyomást gyakorolnak.

A szerkezete a pilléreket (hidfőt) tehát nemcsak függőleges irányban terheli meg, hanem vizszintes irányban is (eltolásra, döntésre) megtámadja. Az ívtartók a végeiken (a vállakon) v. egész lapjukkal támaszkodnak a pillérre (hidfőre) vagy pedig csuklókban; az utóbbi esetben némelykor még az ív közepén is van csukló, ugy hogy ekkor az ívtartó két darabból áll, amelyek a középcsuklóban egymásra támaszkodnak s a vállcsuklókban az alátámasztásokra. Ezen megtámasztási módok szerint nevezzük az Í.-at: 1. lapokra támaszkodónak; 2. kétcsuklósnak és 3. háromcsuklósnak. Az első csoportba tartozik a budapesti Margithid, amely egyike a legnagyobb és legszebb Í.-aknak. A Duna közepén, a Margitsziget csúcsa előtt álló széles középpillér által a hid két egyenlő részre van felosztva, amelyek mindegyikében 3 nagy medernyilás és egy rakparti nyilás van. E két rész nincsen egy egyenesben építve, hanem mindegyik a hozzátartozó Duna-ág vizfolyás irányára merőlegesen, minélfogva tengelyvonalaik az alaprajzban egymással 150°-u szöget zárnak be. A nyilások nagysága az említett elválasztó pillértől a partok felé: 87,88-82,66-73,50 m., mihez még mindegyik parton 20 m. nyilásu rakpartáthidalás csatlakozik. A hid összes hossza 572 m., a pálya szélessége a korlátok között: 16,8 m. Épült 1872-75. években, Gouin francia mérnök tervei szerint, 5 millió frt költségen. - 2. csoportba tartozik a szegedi közuti Tiszahid, mely szintén egyike a legnevezetesebb Í.-aknak. Négy nyilása van, amelyeknek nagysága a balparttól a jobb felé: 110-97-86-66 m. A hidpálya szélessége 11,0 m. Épült 1881-83. években 1 740 000 frt költségen. A tervezet alapeszméje Feketeházy I. magyar mérnöktől ered.

Az Í.-akon a hidpálya rendszerint az ívszerkezet fölé van helyezve, ugy hogy a hidról teljesen szabad a kilátás, ami sok esetben (p. városokban) lényeges körülmény azon kérdés eldöntésekor, hogy minő rendszer szerint épüljön valamely áthidalás. Az ívtartókkal való megoldás azonban megkivánja, hogy a kellő szerkezeti magasság rendelkezésre álljon, vagyis hogy a helyi viszonyok (partmagasság, feljárók) lehetővé tegyék (tulságos pénzbeli áldozatok nélkül) a hidpályát olyan magasra helyezni, hogy az alatta levő ívtartónak (melynek válla az árviz szine fölé helyezendő) elegendő ívmagasságot adhassunk.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is