Iwein

(fran. Ivain), Artus (l. o.) asztalkörének egyik lovagja, kinek kalandjait Chrestien de Troyes 1170 körül, egy reánk nem maradt breton monda alapján Le chevalier au lyon c. epikai művében feldolgozta, melyet aztán Hartmann von Aue szabad átdolgozásban német földre átültetett. A kelta I.-elbeszélés, melyet Rhys és Evans kiadtak (1887) és Loth franciára fordított (1889). Nem Chrestien forrása, hanem megfordítva, az ő művének átdolgozása. A monda valószinüen mitikus alapu, de Osterwald magyarázata (I., ein keltischer Fröhlingsgott, 1853) nem tekinthető sikerültnek.

Forrás: Pallas Nagylexikon