Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
IX. Bonifác... ----

Magyar Magyar Német Német
IX. Bonifác... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

IX. Bonifác pápa

IX. Bonifác néven lépett fel a katolikus egyház trónjára a történelem 203. pápája. Pontifikátusának hosszú, közel tizenöt éve során mindvégig fennállt az elődje, VI. Orbán pápa alatt végbement nyugati egyházszakadás. A Rómában székelő egyházfő a korábbi belső harcok eredményeként igen fiatalon került a pápai trónra. A krónikák feljegyzései alapján Bonifác inkább világi uralkodóként igyekezett érdekeinek védelmében fellépni az avignoni ellenpápákkal szemben. Bonifác nevéhez köthető a nyugati egyházszakadás megerősödése, és ebben a korban adósodott el a pápai kúria.

Élete és pályája a trón előtt: 1356 körül látta meg a napvilágot Piero Tomacelli néven. Több krónika Pietro vagy Perino névvel is illeti. Nápolyban született egy olyan nemesi családban, amely a szicíliai vecsernye utáni harcok során rossz oldalra állt. Az arisztokrata család csak a rangját tarthatta meg, minden más vagyonukat elkobozta az Anjou uralkodó. A szerényebb körülmények között felcseperedő Piero egyetlen esélye a felemelkedésre az egyházi pálya volt. Valószínűleg szerzetesként kezdte meg karrierjét a katolikus egyházban, ahol hamarosan óriási léptekkel haladt előre a ranglétrán. Erre az utolsó avignoni pápa halála után kiszélesedő nyugati egyházszakadás adta meg a lehetőséget. A Rómában megválasztott nápolyi származású VI. Orbán pápa kormányzása ellen fellépett az összes régi bíboros, és Orbán koronázása után öt hónappal ellenpápát is választottak VII. Kelemen személyében. Ekkor Piero még az alapvető teológiai tudást sem szerezte meg. Orbán azonban 1379-ben elutasítva a bíborosi kollégium tárgyalási ajánlatát, úgy döntött, hogy saját maga nevezi ki új kardinálisait. Ezek leginkább rokonai közül kerültek ki, tehát az új bíborosi kar már jóval fiatalabb összetételű volt, mint az Orbánt megválasztó és vele később szembeforduló kollégium. Orbán huszonkilenc új kardinálist tett meg, akik 1385-ben összeesküvést szőttek a bomlott elméjű egyházfő ellen. A dühödt Orbán Genovában kivégeztette őket, és így újabb bíborosi testületre volt szüksége. A krónikák ugyan hallgatnak Piero bíborosi kinevezéséről, de feltehetőleg ekkor kapta meg a bíborszínű kalapot VI. Orbántól. Valószínűleg nápolyi származása alapján esett rá a pápa választása. A villámléptekkel bíborosi rangra emelt Piero a kötelező hierarchiai lépcsőfokokból szinte teljesen kimaradt. Korabeli források úgy nyilatkoznak róla, hogy finoman szólva sem volt művelt, sőt Nieheimi Dietrich azt írta róla, hogy még olvasni sem tudott. Az pedig nyilvánvaló, hogy az egyházi szervezetet, a kúriát egyáltalán nem látta át, nem ismerte a politikát és gyakorlatlan vezető volt. Amikor a rosszemlékű VI. Orbánt 1389. október 15-én feltehetőleg megmérgezték, sokan úgy gondolták, hogy véget ért a kettészakadt egyház története, és VII. Kelemen válik Szent Péter trónjának jogos örökösévé. De az itáliai bíborosoknak eszük ágában sem volt elismerni Kelement, és november 2-án megválasztották a mindössze harminchárom éves Pierot az egyház élére. Piero felvette a IX. Bonifác uralkodói nevet, és ezzel fenntartotta, sőt elmélyítette a nyugati egyház válságát és kettészakadását.

Egy hanyatló egyház élén: Az ifjú egyházfő uralkodása az egyházi egységre tett kísérlettel indult. Koronázása után Anglia, Magyarország, Lengyelország, Csehország a Német-római Birodalom és Itália nagyrésze azonnal elismerte őt pápának. Bonifác sohasem akart lemondani méltóságáról, a fennmaradt pápai



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is