Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Izabella... ----

Magyar Magyar Német Német
Izabella... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Izabella

(I.), kasztiliai királyné, II. Jánosnak, Kasztilia és Leon királyának leánya, szül. 1451 ápr. 22., megh. 1504 nov. 26. 1469. nőül ment V. vagyis Kat. Ferdinándhoz s IV. Henrik testvérének halála után Kasztilia trónjára lépett (1474). Hiába fáradozott Janka, IV. Henrik leánya, hogy I.-tól a trónt elvitassa: I. hadai a torói csatában (1476. márc. 17.) győztek és neki biztosították a koronát. Ferdinánd és I. Aragoniának és Kasztiliának egyesítése után 1479. Spanyolország királya és királynője címet vettek föl, a pápa pedig «katolikus kiráyok» jelzővel tisztelte meg őket. Kasztiliában I. maga vitte az ország kormányát. Hogy a főnemességet megalázza, behozta a szent hermandadot (l. o.), hasonlóan utját egyengette az inquiziciónak (l. o.). De nemcsak hitbuzgó, hanem országlási tehetséggel felruházott nő is volt. Oroszlánrésze volt Granada elfoglalásában (1492) és a mórok végleges kiveretésében, mi által férjével együtt az egységes Spanyolország hatalmának vetette meg alapját. Ismeretes, hogy Kolumbus Kristófnak lehetségessé tette terve kivitelét és pénzzel meg hajókkal segélyezte Amerika felfedezőjét. Öt gyermeke közül három leánya élte őt tul. Fia, Don Juan, Aszturia hercege és legid. leánya, Portugál királynője, ő előtte haltak el.

2. I. (II.) Mária Lujza, VII. Ferdinánd királynak és Mária Krisztina (a király negyedik feleségének) leánya, szül. 1830 okt. 10. Atyját 1833 szept. 29. követte az uralkodásban, miután az 1830 márc. 29. az u. n. száli törvény mellőztével a régi kasztiliai trónöröklést ismét életbe léptette volt. Kezdetben anyja gyámsága alatt állott, aki a szabadelvü párt támogatásával győzedelmesen harcolt Don Carlos (l. o.) trónkövetelő ellen. 1840. ugyan Krisztina Spanyolországot elhagyni volt kénytelen, de leánya I. mégis csak megmaradt királynőnek s nevében Espartero (l. o.) vitte az ország ügyeit. A cortes 1843 nov. 8. nagykorunak nyilvánította, eljegyzése pedig egész Európát foglalkoztatta. Lajos Fülöp, francia király I. kezének révén a maga családjának akarta megszerezni a spanyol trónt; Angolország ellenben tiltakozott e terv ellen. Elvégre I. 1846 okt. 10. a beteges d"Assisi Ferenc Mária Ferdinánd unokatestvérének nyujtá kezét, mig nővére Montpensier herceghez, Lajos Fülöp király fiához ment nőül. I. több gyermeket szült; ezek: Mária Izabella Franciska, szül. 1851 dec. 20., Girgenti gróf özvegye; Alfons Ferenc, Aszturia hercege, szül. 1857 nov. 28., megh. mint XII. Alfonz király 1885 nov. 25.; Mária Berenguela, szül. 1861 jun. 4., megh. 1879 aug. 5.; Mária della Paz, szül. 1862 jun. 23.; 1883 óta Lajos Ferdinánd bajor herceg neje és Eulália, szül. 1864 febr. 12., 1886 óta Montpensier Antal herceg neje. I. királyné tulbuzgó vallásossága mellett érzéki gyönyöröknek élt és egymásután egész sereg szeretőt tartott. Az uralkodást rendesen környezetére bizta; az utolsó években Patrocinio apáca és Marfori intendáns voltak rá legnagyobb befolyással. Uralkodását számos fölkelés zavarta meg, de ő csak nem javult, mignem végre Prim és Serrano tábornokok és társaiknak felkelése 1868 szeptemberben véget vetett kormányának, éppen akkor, amidőn Izabella III. Napoleon császárral a pápa érdekében föllépni készült. I. ekkor Franciaországba menekült, hol menedékhelyre talált. Több év mulva, 1870 junius 25. Alfonz fia részére lemondott a koronáról, aki azonban csak 1875. foglalhatta el a neki szánt trónt. A belbéke helyreállítása után I. is visszatért hazájába, s azóta hol Spanyolországban, hol Párisban él.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is