Izgató szerek

(excitantia, analeptica), oly gyógyszerek, amelyek a középponti idegrendszerre és a szivre gyakorolt ingerlő hatásuknál fogva, elerőtlenedett állapotokban, összeesések (collapsus) alkalmával, p. nagy vérzések után jótékonyan, sőt olykor életmentőleg hatnak a szervezetre. Hatásuk azonban muló lévén, huzamos ideig tartó elgyengüléseknél nincs helye alkalmazásuknak, hanem leginkább szivgyengeség miatt beállott hirtelen életveszedelmekkor, p. mérgezések alkalmával. Legközönségesebb I.-ink az éter, a borszesz (mint cognac, pálinka, pezsgő, rum stb.), a mosusztinktura, a kámfor, a tea, kávé, ammoniak. Legtöbb haszonnal jár az alkalmazásuk gombákkal, gyüszüvirággal, hunyorral, sisakvirággal, bürökkel, zsáspával, dohánnyal, bódító szerekkel, fémsókkal (különösen bariummal) történt mérgezésekkor előálló szivgyöngeség ellen.

Forrás: Pallas Nagylexikon