Izomeria

(gör.). Az olyan vegyületeket, melyeknek százalékos összetétele ugyanaz, továbbá a molekulasúlyaik egymástól nem különbözők, de ugy fizikai, mint kémiai sajátságaikra nézve egészen eltérők, izomer vegyületeknek nevezzük. Olyan vegyületeket is ösmerünk, amelyek százalékos összetétele ugyan megegyező, de molekulasőlyaik egymásnak sokszorosai; az ilyen vegyületeket a legegyszerübb vegyület polimerjének nevezzük. Az I.-nak több esetét különböztetjük meg. Igy az elemi testek némelyike többféle módosulatokban ösmeretes, ezek tehát egymással izomer, illetőleg polimereknek tekinthetők. Az elemi testeknél azonban a módosulatok megjelölésére rendesen az allotropiai módosulat elnevezést használják. Ugy az I., mint a polimeria eseteivel különösen a szénvegyületek tanulmányozásakor találkozunk. Az I.-nak egyik esete az u. n. metameria.

Metamerek az oly izomer testek, amelyekben ugyanazon többvegyértékü gyökhöz különböző más gyökök vannak kapcsolva. Ilyen metamer vegyületek p. a dietiléter és a propilmetiléter, melyeknek tapasztalati képletük ugyanaz, de szerkezeti képletük, említett értelemben eltérő egymástól.

dietiléter. propilmetiléter.

Másik esete az I.-nak az u. n. szerkezeti I. E vegyületekben a gyökök ugyanazok, de egymáshoz való viszonyos helyzetük más-más. Helyzeti I.-nak esetéül az etilidén- és etilén-tejsavat említjük.

etilidéntejsav. etiléntejsav.

Végül olyan vegyületeket is ösmerünk, melyek azonos kémiai összetételüek és a kémiai sajátságaik is megegyeznek egymással, és csak fizikai sajátságaikra nézve mutatnak eltérést, mely eltérés különösen a poláros fény síkjára való fordító hatásban nyilvánul. - I. a botanikában a virág-örvek egyenlő tagusága.

Forrás: Pallas Nagylexikon