Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Izomorfizmu... ----

Magyar Magyar Német Német
Izomorfizmu... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Izomorfizmus

(gör.) a. m. hasonló alakuság, némely anyagnak ama tulajdonsága, hogy különböző összetétel mellett tökéletesen egyforma alakokban kristályosodik. Az I. kivétel ama törvény alól, hogy bizonyos kémiai összetételü anyagnak mindig egy bizonyos kristályalak felel meg, mert az I. eseteiben különböző kémiai összetételnek is egyazon kristályalak felel meg. A kémiai összetétel különböző bár, de bizonyos kémiai analogia az összetételben rendesen fennáll, ugy hogy nagyon kevés kivétellel csakis kémiailag analog összetételü anyagok közt van I. Az egymással analog összetételü és egyforma kristályokban kristályosodó anyagokról, illetőleg ásványokról azt mondjuk, hogy izomorfok. Az egyforma v. egyazon kristályalak alatt az I. eseteiben nem csupán az értendő, hogy az egyazon kristályrendszerbeli alakok tökéletesen vagy közel egyenlő élszögüek legyenek, hanem a kristály minden tekintetben egyformán legyen fölépítve, nevezetesen az élszögek mellett a lapok kifejlődésében, a hasadásban, az ikerképződési, sőt a fontosabb optikai viszonyokban is meglegyen az egyöntetüség. Amely anyagok kristályalakjai közt csupán az élszögekben van meg az egyformaság, egyéb semmiben, azokról azt mondjuk, hogy egymással izogonok, de még nem izomorfok. Az I. magasabb fogalom, mint az izogonizmus. A legkülönfélébb anyagok kristályosodnak p. a szabályos rendszerben, ahol az alapalakok élszögei állandóan ugyanazok, de azért azok egymással nem izomorfok, csak izogonok. Sokan e két fogalmat összetévesztik, ami gyakran helytelen következtetésekre ad okot, ami kevésbé feltünő a szabályos, mint inkább egyéb rendszerbeli kristályokon. Az egészen vagy közel egyenlő élszögérték, sőt még egyéb tulajdonsátok egyezése mellett is, mindig tekintetbe veendő a kémiai összetételnek az analogiája is, melyre nagy súlyt kell fektetni az I. megállapításában. A kémiai összetétel analogiája a legtöbb esetben fönforog, azaz egyik fontos feltétel, hogy meglegyen. De megtörténhetik, hogy két anyag egymással izomorf, de a kettő között a teljesen analog összetétel meg nem állapítható. Ily esetben némelyek megkülönböztetést tesznek és theteromer I.-nak mondják az utóbbi esetet, szemben az izomer I.-sal, hol az analogia az összetételben evidens. Van arra is eset, hogy különféle anyagok összetételében megvan az analogia, de egyéb tulajdonságok egyezése mellett az illető kristály-alakok élszögeinek, valamint tengelyviszonyainak (paraméterének) értékeiben kisebb-nagyobb eltérés van. Az ily esetekben ugyancsak I.-ról szólunk, noha némely buvár különbséget akarván ezek és az egészen azonos élszögü izomorf anyagok közt tenni, ez eseteket külön a homeomorfizmus név alá foglalja, mi azonban kevéssé ment át a gyakorlatba. Ez értelemben p. homeomorfok volnának a vasoxid Fe2O3, ásványtani néven a korund, mivelhogy a hematit és a korund alapromboéderje végéleinek értékei közt vagy 4´-nyi különbség van: még inkább pedig a göthit (H2Fe2O4) és a mangánit (H2Mn2O4), ahol pláne az élszögek értékei közt vagy 5° az eltérés. Az ásványok közt és igy magában az ásványtanban is az I.-nak igen fontos a szerepe, mivelhogy az I. az ásványok kémiai összetétele meg fizikai tulajdonságai között összefüggésre vet világot. Számos ásványnak egymással való hasonlatosságát és egymáshoz tartozását, nemkülönben összetételükben az alkatrészeknek egymáshoz való viszonyát az I. magyarázza meg. Az ismertebb ásványok közül izomorfok a szabályos rendszerben: spindl (MgAl2O4), magnetit (FeFe2O4), hercynit (FeAl2O4), automolit (InAl2O4), kromit (FeCr2O4), továbbá a különféle timsók stb. A négyzetes rendszerben: rutil (TiO2), kassiterit (SuO2) stb. A hatszöges rendszerben: kalcit (CaCO3), dolomit (CaCO3MgCO3), magnánpát (MnCO3), vaspát (FeCo3), magnezit (MgCO3) és cinkpát (ZnCO3), továbbá az apatit (és pedig mint klórapatit: Ca53O12Cl), mint a fluorapatit (Ca5P3O12F), a piromorfit (Pb5P3O12Cl), a mimeterit (Pb5AS3O12Cl) és a vanodinit (Pb5V3O12Cl) stb. A rombos rendszerben: aragonit (CaCO3), stroncianit (SrCO3), cerussit (PbCO3), witherit (BaCO3), továbbá barit (CaSO4), coelestin (SvSO4), anhidrit (CaSO4), anglezit (PbSO4) stb. Vannak egyes esetek, melyekben az I. a dimorfizmussal (l. Polimorfizmus) párosul. Bizonyos anyagok ugyanis kétféle szimmetriáju alakban ktistályosodnak és mind a kétféle módosulatban más dimorf anyag módosulataival izomorfok. Ez az u. n. izodimorfizmus. A szénsavas mész (CaCO3) p. hatszöges rendszerben kristályosodik mint kalcit, a rombosban mint aragonit; a salétromsavas kálium (KNO3) rombos rendszerbeli kristályai az aragonittal, hatszöges rendszerbeli kristályai pedig a kalcittal izomorfok.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is