Izraelita (magyar) kézmű- és földmivelési egylet
A pesti izr. hitközség kezdeményezésére 1842. alapíttatott a
következő célból: a nehéz kézművek és iparágak gyakorlata, a magyar nyelv
ápolása, a földmivelés gyakorlása, a közhasznu ismeretek s a tiszta erkölcs
terjesztése. Eleintén azon fáradozott, hogy zsidó inasok befogadására a
mestereket megnyerje. 1843. az egylet saját kebelében az elemi ismeretek
elsajátítása végett iskolát létesített. A szabadságharc után egyes
tehetségesebb növendékek magasabb kiképeztetéséről is gondoskodott. Ezek között
legelső volt Klein Miksa szobrász. A 60-as években az egylet ügykezelését és
tanácskozását teljesen megmagyarosították, nemcsak magyar nyelvet, hanem magyar
szellemet és hazafias érzületet is vive az egylet működésébe és igy az egylet
nemcsak cimre, de valóságban is magyar egyletté lett. Az egylet tagjainak száma
1893. évben 1189-re, a tagjárulékok összege 5250 frtra, az egyleti növendékek
száma pedig 410-re emelkedett. Az 1893. évben megkapta az egylet a Pollák Márk
és neje által alkotott 70000 forintnyi alapítványt. A Damjanich-utcában iparos
tanulók számára felszerelt, egyelőre 30 ágyra berendezett menhelyet létesített,
melynek célja oly képesítettebb gyermekeknek, kiket az egylet mesterségekre,
különösen pedig a zsidóság körében még kevésbé elterjedt iparágakra szánt, a
szükséges szállást és megfelelő gondozást nyujtani. Ez intézet létesítésével az
egylet 1893. ülte meg 50 éves fennállásának emlékét. Félszázados működése alatt
1179 növendéket képzett ki és szabadított fel. Az egyletnek 156402 frt 83 krnyi
vagyona van.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|