Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ízületi bet... ----

Magyar Magyar Német Német
Ízületi bet... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Ízületi betegségek

az ízületeknek olyan kóros változásai, melyek az ízületnek anatomikus változásaival járnak, vagy e nélkül az idegrendszer változásain alapulnak, vagy ismét más esetekben az ízületben találkozó csontvégek helyzetváltozásában állanak, vagy végre az ízületműködés képességének változásai által okoztatnak. Ezen körülmények tekintetbe vételével felosztják az I.-et: I. gyuladásokra, II. sérülésekre, III. ideges ízületi bajokra, IV. ficamodásokra, V. ízületi merevség és ízületi zsugorodásokra.

I. Ízületi gyuladások neve alatt több olyan gyuladást foglalnak össze, melyek különböző okokból eredve, mindannyian megegyeznek abban, hogy az ízületet alkotó részek (csont, porc, szalagok) gyuladásban vannak s ezen gyuladás lefolyása szerint különböző anatomiai elváltozásokat szenvednek. Ízületi gyuladásnak többféle oka lehet, s erre tekintettel történik a baj osztályozása is. Megkülönböztetnek e szerint a következő ízületi gyuladások: 1. Traumatikus ízületi gyuladás, mely az ízületre mért erős ütés v. az ízületnek erős ütődése után, továbbá az ízület sebzése után következik. Heveny gyuladás tüneteivel (fájdalom, daganat, pirosság, melegség) jár és kellő orvosi kezelés mellett legtöbb esetben gyógyulással végződik. 2. Csúzos ízületi gyuladás, melynek okát régóta a meghülésben keresték, melyre nézve azonban az ujabb orvosi nézetek azt tartják, hogy sajátságos miazmatikus befolyások eredménye, s az ízület, illetve ízületek csak lerakódási helyei a szervezetben elterjedt fertőző anyagnak, mely növényi élődő természetünek tartatik és az u. n. mikrokokkuszok közé tartoznék (l. Baktériumok). Ezen felfogás szerint a meghülés csak hajlamosítja a szervezetet ezen fertőző anyag felvételére s annak kifejlődésére. A csúzos ízületi gyuladás leginkább mint heves tünetekkel járó lázas betegség lép fel, melynél több ízület egyszerre, vagy egymásután megbetegszik, nagyon megduzzad, igen fájdalmas lesz és hosszabb-rövidebb idő mulva ismét meggyógyul teljesen. Hevesebb alakjainál nem ritkán szivburokgyuladás, vagy szivbelhártyagyuladás csatlakozik hozzá, mit ugy értelmeznek, hogy a szervezetben levő s a csőzos bajt okozó mikrokokkuszok a vérárammal a szivbe és szivburokba is eljutván, itt hasonló gyuladást okoznak. Ezen szövődmény, melynek eredménye maradó szivbaj szokott lenni, igen komolynak és súlyosnak tünteti fel a csúzos ízületi gyuladást. Könnyebb esetekben a csúzos gyuladás egy ízületre korlátozva maradhat s ha többre terjed is el, lefolyásában lassu menetet tart, szivbajt nem okoz és lázzal nem jár, de éveken át tarthat, meg-megujulhat s igen kellemetlen lesz a betegre nézve. Ezen lefolyásban mutatkozó különbség szerint megkülönböztetnek heveny ízületi csúzt (polyarthritis rheumatica acuta) és idült ízületi csúzt (rheumatismus chronicus). A heveny ízületi csúz ellen majdnem sajátságos gyógyszer a nátrium szalicilikum, melynek hatására bő izzadás szokott beállani s ez alatt a fájdalom gyorsan megszünik, sőt az ízület duzzadt állapota is javulni szokott. Az ízület duzzadása a gyuladással járó kiizzadás által okoztatván, oly módon is enyhíthatő, hogy a gyuladt ízületeket nedves ruhákba bepakoljuk, melyek fölé vizáthatlan szövetet (kaucsukpapir, viaszvászon, gyántás szövet stb.) teszünk s a bepakolást fél óráig, egy óráig fekve hagyjuk. E mellett egyszerü, nem izgató eledeleket adunk s a bélműködést elősegítjük. Ha a heveny Ízületi csuzzal járó lázakat sikerült elnyomnunk s a fájdalmasság az ízületekben mulóban van, akkor a gyógyulás siettetésére meleg fürdőket, gőzfürdőket használhatunk, makacsabb esetekben kénfürdőket. Az idült ízületi csuz ellen legsikeresebben alkalmazhatók a kénfürdők és iszapfürdők, minők különösen a budai Szt. Lukács-fürdő, a margitszigeti fürdő és az artézi fürdő Budapesten, azután Pöstyén, Harkány, Hévviz, mehádiai Herkulesfürdő, Trencsén-Teplitz stb. Ezenkivül az Ízületek rendszeres masszálása és önkéntes mozgatása szükséges. 3. Köszvényes ízületi gyuladás, mely a vérben kóros módon felhalmozott hugysavas sóknak az ízületek üregében történő lerakodásának eredménye (arthritis vera vel uratica). Igen lassan kezdődő és lassan lefolyó makacs baj, mely rendesen olyanokat ér, kik tulságos bő lényegtartalmu táplálékkal (húsfélék stb.) éltek s e mellett kevés testmozgást végezve, ezen tápanyagok feldolgozására szervezetüknek kellő alkalmat nem adtak. Jó és tunya életmód tehát különösen hajlamossá tesz ezen bajra, melyet, ha az alsó végtagok ízületeiben van, podagra, ha a felső végtagok ízületeiben van, chiragra stb. nevek alatt találunk leirva a régi orvosi munkákban. A 40. életév előtt ritkán mutatkozik s legelébb a kis ízületekben (ujjakon, öregujj, hüvelyk stb.) lép fel, mely duzzadt lesz, fájdalmas minden mozgásnál és ha egyszer fellépett a baj, igen lassan mulik és könnyen megujul. Gyógyítása az egész életmód és táplálás megváltoztatását teszi szükségessé. Húsételek megszorítását, szeszes italok kerülését, növényeledelek használatát, meleg fürdőket, masszálást, mozgást és a lerakodott hugysavas sók eltávolítására lugos, eredetileg litiumtartalmu ásványvizeket (Lipik, Fachingen, Wiesbaden stb.) és ujabban sikerrel használják a piperazint belsőleg. A köszvényes ízületi gyuladás sokszor az ízületek merevségét, összezsugorodását okozza, melynek gyógyítása nem lehetséges. 4. Az aggkori sorvadásból eredő ízületi gyuladás (arthritis senilis vel deformans), melynek oka az aggkorral természetszerüen beálló fogyatkozások az ízületvégeket borító porcrétegekben és az ízületvégek csontállományában, minek következménye az, hogy az ízületvégek használat alatt gyorsabban elkopnak, felette nagy mértékben nyomatnak s igy nemcsak fájdalmasak lesznek, hanem alakjukban is megváltoznak s oly fokra juthat a baj, hogy az ízület mozgása végre lehetetlenné válik. Leginkább az élet végső évtizedeiben, az aggkorban, a 70. életév körül mutatkozik s legtöbbször a csipőízületben (malum coxae senile). Évekig eltart és alig enyhíthető fürdőkkel, az ízületet tehermentesítő gépekkel stb. 5. Az u. n. fertőzésből eredő ízületi gyuladások, melyeket a fertőzés természete szerint osztályozhatunk, mint a) kankós ízületi gyuladást, mely a kankó fertőző anyagának a szervezetben tovavitele s az ízületben (legtöbbször a térdízületben) lerakodása által okoztatik, s a kankó fennállásának 3-6. hetében lép fel; b) bujakóros fertőzésből eredő ízületi gyuladás, melynek eredése a csontvégekben v. az ízület tokszalagjában fellépett bujakóros képződések szétesésével függ össze; c) a gümős ízületi gyuladás, mely valamennyi fertőző ízületi gyuladás között leggyakoribb és a gyermek- és ifju-kornak legsúlyosabb betegségét képezi. A gümős bajt okozó Koch-féle bacillusok áttétel utján az ízületet alkotó részek valamelyikében történt lerakodása okozza a bajt, mely majdnem minden ízületben elő szokott fordulni, legtöbbször azonban térd, könyök, csipő, láb, kéz ízületeiben mutatkozik, valamint a gerinccsigolyák közötti kis ízületekben, hol mint gerinccsigolya-gyuladás ismeretes (Malum Pottii) és gerincgörbülések, puposodások okává lesz. A baj az esetek 80%-ában az ízületekben találkozó csontvégekből keletkezik, s csak ritkábban az ízületi tokszalagon. A csontban mint körülirt mogyoró-babnyi góc keletkezik, melynek fertőző genyje áttör az ízületbe és okozza az egész ízületnek gümős gyuladását. A tokszalagon mint számos apró, kölesnyi gümős góc kezdődik, melyek növésükben összefolynak, az ízületi végekre ráterjednek, széteső természetüknél fogva az igazvégek csontjait is megtámadják s igy szintén az egész ízület gyuladásához vezetnek. Ezért nem lehet mindig megmondani, vajjon a csontból eredett-e a baj kezdetben v. a tokszalagból. Mivel a baj lefolyásában az ízület ürege lágy, szürkés veres, könnyen vérző, taplószerü tömeggel telik meg, a baj más neve: taplós ízületi lob. Ezen ujan képződő taplós tömeg bőven tartalmaz gümős gócokat, melyek elgenyedhetnek s akkor genyes lesz a baj, mely további lefolyásában az ízületvégek csontjainak fekélyeit - szuvasodását - okozza s ezzel az ízületet teljesen tönkre teszi. A genyedés szakaszában az ízület körül tályogok keletkezhetnek (ízületkörüli gümős tályogok), melyek kifelé feltörnek s most az ízület ürege a külvilággal közlekedik, mindenféle fertőzésnek hozzáférhető lesz s igy a baj pusztító hatása még jobban érvényesülhet. Végre a hosszas genyedés kimeríti a beteg erőit s e miatt pusztul el, v. ezen hosszas genyedés a belső szervek elfajulását okozza s igy vezet halálhoz, v. a helyi gümősbaj általánossá lesz s tüdőgümősödés által okozza a beteg halálát. A baj bőleg a csontrendszer legélénkebb fejlődésének idejében (5-7. életév) v. a gümős bajokra általában leghajlamosabb serdülő korban (13-20. életév) keletkezik és rendkivül lassu menetü, évekig eltart, mig befejeződik. Gyógyítása a legnagyobb gondot és kitartást teszi szükségessé s csak kellő szakértő kezelése mellett lehetséges, sőt sokszor már idejekorán véres operációt is tesz szükségessé. De ha látszólag gyógyult is a baj, lappangva tovább fennállhat és évek mulva egy csekély alkalmi okra (csekély ütés, nyomás, erőltetés stb.) ujra minden tüneteivel kiujul. A látszólagos gyógyulás után is nagy része a betegeknek más gümős bajban, leginkább tüdőmümős betegségben meghal. 6. Lehet az ízületgyuladás tünete más általános betegségnek, minők a genyvérüség, gyermekágyi láz, kiütéses fertőző betegségek (skarlát, kanyaró) stb. 7. Lehet az ízületi gyuladás súlyos idegbajoknál előálló táplálkozási zavarok következménye, mint azt a gerincvelő sorvadásánál stb. észlelték.

II. Ízületi sérülések lehetnek egyszerü zúzódások, melyek az ízületre mért ütések v. ütődések után keletkezett vérkiömlések az ízület üregébe v. az ízület közötti lágy részekbe, miket gyorsan előálló dganaton, a daganat vöröskékes, később kékeszöldes szinén ismerhetünk fel s azonnal alkalmazott masszálás által leggyorsabban és legsikeresebben gyógyíthatunk. 2. Rándulások (distorsio), ha az erőszakos behatás az ízületben erős forgatást okozott s ezzel az ízület szalagjainak nagymérvü vonaglását s ezek helyén vérkiömléseket okozott. Az ízület tájékának duzzanata, a szalagok mentében kékesvörös, később kékeszöldes szinváltozás és minden mozdujlatnál heves fájdalom árulják el. Legtöbbször a bokaízületben, kézízületben történik. Eleinte nyugalom, azután masszálás sikerrel alkalmazható. 3. Sebek, melyek különösen gondos kezelést kívánnak, mert a fertőzés könnyen létrejöhet s ezzel az ízületben genyedés, mely nemcsak az ízületet teheti tönkre,de az egyén életét is veszélyeztetheti. Különösen az ízületek sebeinek gyógyításában mutatta ki a modern sebkezelés nagy értékét, mert ily módon gyógyítva, azok nem egyszer genyedés nélkül, az ízület teljes működésképességének fenmaradásával végződnek. Legsúlyosabbak az ízületek lőtt és azon szurt sebei, melyek legtöbbször már fertőzött eszközökkel okoztattak s nem ritkán a csontot is sértvén, súlyos szövődményekkel járnak.

III. Ideges ízületbajok (arthralgia), azon ízületi bajok, melyeknél az ízületben semmiféle anatomiai elváltozás nem látható, s melyeknek majdnem egyedüli tünete az, hogy az ízület minden mozgása rendkivül heves fájdalmat okoz, sőt néha nyugalomban is fáj. Ideges izgatottságban szenvedőknél - főleg hiszterikus nőknél - gyakori s leginkább a csipő- és vállízületet támadja meg. Makacs baj, mert az alapbaj gyógyulásával függ össze ennek javulása is. Meleg fürdők, masszálás és sokszor villamozás jó sikerrel használhatók. E mellett az alapbajnak gyógyításáról is kell gondoskodni (l. Ízületi merevség. l. Ankilózis.)

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is