Izzadás
a bőr verítékmirigyeinek működése. E működés külön idegek és
az agyban külön középpont befolyása alatt áll. Azért különböző egyének
különböző könnyüséggel is izzadnak. Azonban befolyással van az izzadás fokára a
környezet hőmérséke is. Melegben sokat, hidegben keveset izzadunk. Az izzadást
növelik a meleg ruha, meleg fürdők; mind ez azért, mert ezek izgatják a bőr
érző idegeit s ezek izgalma, a középponti, idegrendszer utján, elterjed a
verítékmirigyekhez, valamint a bőr vérérmozgató idegeihez. A mirigyeket
működésre, az ereket elernyedésre indítja, a verítékmirigyek bőven választanak
el és a bőr vérdus lesz. A veríték (l. o.) a bőr felületéről elpárolog, miáltal
sok meleget köt meg (l. Hőszabályozás), igy lesz az izzadás szervezetünk
legfőbb hőszabályozójává. Minden behatás, mely a bőr vérbőségét növeli, fokozza
az izzadást is, innen van, hogy a friss mozgás nagyobb mérvü szaporodása meg az
izommunka is növelik az izzadást. Befolyással van az I.-ra a félelem, harag,
öröm is, valamint fuladáskor és haldoklás közben is erős I.-t észleltek;
mindezek az idegrendszer befolyására utalnak. Ugyan erre mutat némely méreg
hatása is. Pilokarpin, muscarin, calabar, pikrotozin és mások növelik, ellenben
az atropin például megszünteti az izzadást. L. még Hiperidrozisz.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|