Izzó tű
A fának simára gyalult fölszinén a diszítményt vagy vésővel
való faragás vagy izzó fémtűvel való égetés utján állíthatjuk elő. Az előbbi
eljárás a szokottabb, az utóbbi kevésbé az, bár nem uj, mert már a középkorban
is gyakorolták. Általánosabb elterjedését különösen az a körülmény akadályozta,
hogy egyfelől a gyorsan kihülő szerszámot gyakran kellett fölcserélni, másfelől
pedig, hogy szabatos rajzu diszítményt fölötte nehéz az I.-vel előállítani. Ujabb
időben a fogyatékos fémtű helyett platinatűt használnak és azt megfelelő
készülékkel állandó és egyenletes izzásban tartják. Az égetés technikájának e
javítása óta a fa fölszinének ilyetén diszitése általánosabb elterjedést nyert,
iparművészeti iskolákban rendes oktatás tárgya s szélesebb körökben
gyakorolják. Hazánkban báró Weissenbach János az eddigitől eltérő alapon oly
tökélyre emelte az I.-vel való égetést, hogy meglepő szabatosságu, a korábbi
fogyatkozásoktól ment diszítményeket állít elő.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|