Jácintus

(növ., jácint, Hyacinthus L.), a liliomfélék hagymás virága, a Hyacinthellával (Schur) együtt 30 faja Európa D-i, Ázsia és Afrika tájain él. Hazánkban vadon, Bukkari körül, a H. brachypodus Borb. terem. Levele lándsás, lent csoportosodik; virágszála szép kék, piros vagy fehér virágfürttel végződik; szirma csöves harangalaku, metszetei lándsásak, kifelé görbülnek vagy csaknem egyenesek. Háromélü tokjában sok fekete mag van. a H. orientalis L. eredetileg Ny.-ázsiai, Európa D-i részén elvadult. Mintegy 300 szimpla és dupla fajtája, szép szine, elegáns alakja és kedves illata kedvéért, a tulipánttal együtt, a legkedveltebb hagymás virág. Értéke annál nagyobb, mert korán virágzik. A szimpla fajta rendesen hamarabb virít, mint a teljesvirágu, nevelni is célszerübb. Erre a célra fekete laza, kövér homokos földet veszünk. A hagymát szeptemberben vagy októberben 8-12 cm. mélyre, 3 cm. távolságra levő sorokban s egymástól 10-15 cm.-nyire ültetjük s mindegyik értékesebb hagymát még tiszta homokkal veszünk körül, hogy a rothadástól megóvjuk. A virágzás 3-4, sőt ha a virágot a naptól meg az esőtől óvjuk, 5-6 hétig is eltart. Elvirágzás után a hagyma kiképződésére szakadatlan mérsékelt nedvességet kiván, de a tulságos viztől is óvni kell, különben rothad. Ha a J. levele hervad, hagymáját a földből száraz időben kikássuk, a virág szárát meg levelét a hagymához közel leszaggatjuk, árnyékos, szellős helyen, deszkán megszárítjuk, a leválni készülő hagymasarjat levesszük, általában a hagymát szépen megtisztítjuk. Igy a hagyma a deszkán marad, de elültetéseig időnkint meg kell forgatnunk.

A J.-hagyma megfelelő ápolással 6-7 esztendeig kihajt. Ekkor kisebb hagymákra foszlik szét, de ezek virága gyakran nem olyen szép. Magról csak az uj fajták kedvéért nevelik. Szalondiszül a korai fajta virágozandó hagymáig ugy ültetjük a cserépbe, hogy a hagyma csúcsa mintegy 2,6-4 cm.-nyire legyen a földben, vagy pedig a földszinttel egy síkban s homokkal körülvesszük. A virágcserép 13 cm. széles és jó mély legyen s jó tápláló kerti földdel kell megtölteni. Ha a virágját már decemberben vagy januárban óhajtjuk, akkor a hagymát augusztusban vagy szepte ber elején ültessük el. Ha későbbre kell a virág, az ültetéssel még egy-két hetet késhetünk. A hagymás virágcserepet a kert száraz és napos helyén egymás mellé a földbe eresztjük s 8-10 cm.-nyire földdel befödjük, fagy idején pedig még lombbal is betakarjuk. November vagy decemberben lassankint a korai és szimplán virágzó fajtát meleg szobába vagy nevelőházba az ablak elé, vizes cserép aljára állítjuk, de általában nedvesen kell tartani. Az olyan hagymát, amely még nem kezd hajtani, nem szabad a melegre tenni. A teljes fajtát korán ne virágoztassuk, mert ilyenkor nem szépen fejlődik v. a virágja benreked. A cserépben elvirágzott hagymát októberben a kertbe ültetjük, lomb- és trágyafödéssel a fagytől védjük. A virágcserepet kihajtásig fagytól óvott szobában vagy pincében is tarthatjuk, de itt, ha a földje kiszárad, nagyon mérsékelten nedvesíteni kell. Szimpla J.-t kissé keskenyebb nyaku, e célra külön készített üvegben (J.-palack) is ápolhatunk. Az ilyent, gyökere megeredvén, napsütött ablak közé helyezzük, vizét minden 3-4-ed nap frissítjük. Tenyészthetjük mohával telt cserépben is, de a cserép alját minden másodnap friss vizzel töltjük meg. A J.-t, 1596 óta tenyésztik. A legszebb fajtákat Hollandiából kapni, Haarlem a mult században a J.-kulturával világhirre vergődött. Itt még ma is nagy földterületeket J.-termesztésre fordítanak. A J. Demeternek siralom- és gyászvirága volt; csipős hagymáját azelőtt külsőleg flastromnak is használták, hogy a szőr növését gátolja. Görögországban a fiatal lányokat esküvőre J.-sal koszoruzták. Franciaország D-i részén a virágjából illatszert készítenek. A H. ametihystinus L. (H. Hispanicus Lam.) Európa D-i tájainak apró, csinos tavaszi virága, de télre be kell takarni. Virága harangalaku, halavány ametiszt-kék. A H. candicans Bak. fokföldi virágszála 1 m.; virága nagy, harangalaku, fehér. Cserépbe és kerti disznek alkalmas. Erdélynek Hyacinthella leucophaea-ja Stev. (Czekelia Transsilvanica Schur) kerti dísznek szintén beillik. V. ö. Rietzschel, Die Hyazinthen, ihre Kultur etc. (Lipcse 1879).

Forrás: Pallas Nagylexikon