Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Jackson... ----

Magyar Magyar Német Német
Jackson... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Jackson

1. András, az É.-amerikai Egyesült-Államok 7. elnöke, született Waxhavban (Dél-Karolina) 1767 március 15. ir szülőktől, megh. Tennesseeben, birtokán 1845 jun. 8. 15 éves korában résztvett az észak-amerikai szabadságharcban, azután jogtudományokkal foglalkozott s mint ügyvéd telepedett le Salisburyban. A hiányos képzettségü s nem éppen kifogástalan életü ifju később merészen s nagy sikerrel a politikai pályára adta magát. Egymásután Tennessee államügyésze, szenátora és főbirája lett, s midőn kitört az angolok elleni háboru, tábornokká s a nemzetőrség főparancsnokává tették. 1815 jan. 8. New-Orleans mellett fényes győzelmet aratott az angolok felett. Szerencsés hadműveleti folytán «old Hockory» néven nagy népszerüségre tevén szert, Florida kormányzója s Tennessee szenátora lett. 1824. a demokrata párt köztársasági elnöknek jelölte, de Adams államtitkárral szemben megbukott; az 1828. választáson azonban többségre jutott s elnöki székét 1829 márc. 4. elfoglalta. Mint elnök mérséklettel kormányzott, külpolitikáját a szomszéd államokkal való béke fentartása s az amerikai kereskedelem emelésére irányuló törekvés jellemzi. Másrészt azonban ő állította fel azt a végzetes alapelvet, hogy minden elnökkel együtt egyuttal az egész kormánypárti tisztviselői sereg megváltoztatassék, minek következtében a politikusokban az önző pártszenvedély és haszonlesés kerekedett fölül és minden párt a neki szánt rövid idő alatt a hatalom birtoklásával karöltve járó anyagi előnyöket, minél kiméletlenebbül iparkodik kiaknázni. 1831 óta igen heves pártküzdelmek folytak az Unióban, és az uj vámtarifa, valamint az indusokkal kitört viszályok sok párttusára szolgáltattak okot. J. azonban ügyes fellépésével az elégületlen déli államokat le tudta csillapítani, minek következtében 1832. másodszor is elnökké választatott. 1837. visszavonult Hermitage nevü jószágára.

2. J. Tamás Jonathan, melléknéven Stonewall, szül. Clarksburgban 1824 jan. 21., elesett 1863 máj. 2., a déli államok (konfederáltak) tábornoka az északamerikai polgárháboru alatt. 1846. mint tüzértiszt tünt ki a mexikói háboruban és 1852. a lexingtoni katonai intézetben a mennyiségtan professzora lett. Lelkesedéssel csatlakozott a déli államok felkeléséhez s bár rideg és pedáns vezérnek látszott, rettenthetetlen bátorságot tanusított s katonái istenítették. 1861. mint ezredes hadosztályt szervezett s a figyelő hadtest parancsnokságát vette át. A Bull-Run melletti véres ütközet után (1861 jul. 21.) a Stonewall (kővár, bástya) melléknevet kapta, s még ugyanazon év végén tábornokká lett. 1862. Fremont tábornok elől ugyan hátrálni volt kénytelen, de a richmondi, hét napig tartó ütközetben Porter felett győzelmet aratott. Ezután diadalainak egész sora következett, mig 1863. egy délkarolinai ezred tévedésből az éppen kémszemlén levő J. csapatára lőtt s a vitéz tábornok halálos lebet kapott. J. a déli szövetségesek legnépszerübb és legünnepeltebb tábornoka volt. - V. ö. Cooke, Stonewall J., a military biography (New-York 1866); Dabney, Life of T. J. J. (u. o. 1866, 2 köt.). Ujabban saját özvegye irta meg J. életét, Life and letters of Th. J. (New-York 1892.)

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is