Jaffa

(Jafa, Jafo, Joppe), város Sziriában, 55 km.-nyire Jeruzsálemtől, mellyel vasut köti össze, a Földközi-tenger partján, mintegy 10000 lak., akiknek ^8/₁₀-ed része mohammedánus. Az amfiteátrumszerüen épült város a környékén levő narancs-, citrom-, füge-, gránátalmafákkal teleültetett kertjeivel messziről szép látványt nyujt; belseje azonban komor és sötét. Kikötője nehezen hozzáférhető és a szeleknek nagyon ki van téve. Főfontossága abban áll, hogy Jeruzsálemnek szolgál kikötőül. Körfalai düledezőben vannak. J. már a Kr. e.-i 2000 éves föliratokban is előfordul. A Perseus és Andromedáról szóló görög mondák székhelyéül J.-t tartják. A feniciaiak egyik fontos kikötőhelyükké tették. A zsidók a maguk számára csak Judás Makkabeus alatt foglalták el, ezután csakhamar a rómaiak hatalmába került. Julius Caesar visszaadta a zsidóknak. Kr. u. 6. római kormányzó uralma alá jutott. Konstantin császár püspöki székhellyé tette. Az I. Balduin által megerősített várost először Melek Adel vette el a keresztesektől; 1204. azonban ezek birtokába került vissza. 1228. II. Frigyes és 1252. Szt. Lajos megjavíttatta erődítményeit. 1267. Bibarsz végleg elfoglalta és erődítéseit lerombolta. 1799 márc. 6-án a franciák rohammal vették be és 4000 albán katonát lőttek agyon, mint esküszegőket. 1838. földrengés rongálta meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon