Jajca

(Jajce), egykoron királyi székhely, jelenleg az ugyanily nevü járás székhelye Travnik boszniai kerületben, 47 km.-nyire Banjalukától, a Verbász és Pliva összefolyásánál, magánosan álló hegykúpon, (1888) 3706 lakossal, akik közt 1669 mohammedánus, 1681 katolikus, 325 görög keleti. Régi erődítményeiből még néhány kapu fennáll; a városon kivül egy egykori templom romjai és mellette a Lukács-torony név alatt ismert campanile látható; ennek közelében vannak a sziklába vésett katakombák, amelyeknek belsejében, a bejáratnál, a Hervoja- és Kresztics-családok cimereit nem régen találták meg. A város fölötti hegyen láthatók az egykori citadella vastag falai, az ujabb eredetü franciskánus templomban Tomasevics Istvánnak, az utolsó bosnyák királynak (1461-63) csontváza, a város közelében pedig a Plivának gyönyörü vizesése és ezek mögött az érdekes tuffakő-barlangok. A bosnyák hagyomány Hervoja Vukcsicsot tartja e város alapítójának, aki Janka nápolyi királynéval állott összeköttetésben és a várat a nápolyi Castello dell"Uovo mintájára rendelte olaszok által fölépíttetni. Hervoja halála után a boszniai fejedelmek gyakrabban laktak itt, mivel Bobovác már nem nyujtott a török ellen elég védelmet. 1463. azonban J. is török kézre került, akik Tomasevics Istvánt elfogják és kivégzik. E hir hallatára Mátyás király még ugyanazon évben Boszniában terem és J.-t elfoglalja. II. Mohammed 1464 tavaszán 30000 emberrel igyekszik a várat visszafoglalni, de ostroma Zápolya Imre erején megtörik. Mátyás király Jajcából és Dolnjikraji tartományból a jajcai bánságot alakította, mely 64 évig maradt a magyar királyok kezében. Ezen időközben a következők viselték a jajcai báni méltóságot: Berislavic Ferenc 1499-1501., Batthyány Boldizsár 1502., Berislavic Ferenc 1503., Kanizsai György 1504., Babek János 1505., Bartol, auranai perjel 1507., Zthresemley György 1508., Keglevich Péter 1520-26. 1500-ban J. alatt Corvin János veri meg az ostromra készülő török hadat. 1520-ban Uzref pasa megint ostrom alá fogja, de Keglevics Péter visszaüzi; 1525. az ostromot megujítja, de Frangepán Kristóf fölmentő serege megint elhárítja a veszedelmet. A kettős király választás után Keglevics Ferdinándnak adja át a várat, aki védelmét Grbonog és Katzianer kapitányokra bizza. Ezek 1528. Uzref pasának a várat 10 napi védelem után föladják. Török kézen marad J. ezután 1878-ig, mig ezen évben makacs ellenállás után aug. 7. az osztrák-magyar csapatok el nem foglalják.

Forrás: Pallas Nagylexikon