Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Jakobinusok... ----

Magyar Magyar Német Német
Jakobinusok... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Jakobinusok

ama befolyásos politikai pártnak a neve, mely a nagy francia forradalom idején, 1789. Versaillesban Club breton név alatt megalakult és a nemzetgyülésnek Párisba való áthelyezése óta a szt. Jakab nevü domonkos-kolostorban, a Rue de St. Honoré-ban tartotta üléseit, amióta azután rendesen a Club des Jacobins-nak neveztek. A forradalom folyamán a Jakobinus-párt «Société des amis de la constitution» (alkotmánybarátok társaságának) nevezte magát és Dubont, Barnave és Lameth elnöklete alatt szilárdabban szervezkedett. Egyuttal a társaság egész Franciaországot behálózta fiókjaival, miben a Cordelier-k klubja (l. o.), a J. egyik szakosztálya, volt segélyére. 1791 óta, különösen Mirabeau halála után, a társaságban hova-tovább a köztársasági irány s szellem emelkedett tulsúlyra, amiért a mérsékeltek (1792 jul. havában) kiváltak és a Feuillant-ok kolostorában (l. o.) külön egyesületet alkottak. Az alkotmányos nemzetgyülés föloszlatása után (1791 szept.) tünt ki először a J. nagy hatalma, amennyiben ők vezették a törvényhozó gyülésre való választásokat. Ekkor külön lapot is indítottak (Débats de la société des amis de la constitution). Szinte természetes, hogy a törvényhozó testület tagjainak legnagyobb része belépett a Jakobinus-társaságba, mely ezidőtől fogva döntő befolyást gyakorolt Franciaország sorsára. Jakobinus ügynökök a külföldön is terjesztették a forradalom jeligéit és több országban összeesküvést szőttek; ilyen volt a «magyar jakobinusok» összeesküvése is (v. ö. Martinovics). A törvényhozó testületben eleintén még együtt voltak a girondiak és Robespierre meg Danton hivei. A hadüzenet, a királyság megbuktatása, a nemzeti konvent összehivása stb. a J. műve. A girondiak visszavonulásával Robespierre ragadta magához a döntő szerepet és következett a rémuralom, melynek kolomposai kizárólag dühös J. voltak. Ekkor vérzettek el a király, a királynő, a girondiak maguk (1793 máj.), a nemesség és a vagyonos polgárság nagy része. A J. befolyása alatt állott a sajtó és a forradalmi törvényszék is. A közjólét-bizottság a J. hatalmát még emelte (1794 elején), amennyiben a J. klubján kivül minden egyéb pártot föloszlatott. Csakhogy az általános pusztulás elvégre a J. fejeit is utolérte. Robespierre megbukott (1794 jul.) s vele a J.-párt számos tagja került a vérpadra. A konvent 1794 okt. 16. eltiltotta a J.-kal való összeköttetést, nov. 11. pedig föloszlatta a társaságot és bezáratta helyiségét, mely később a földig lerontatott. Ezen idő óta a párt csak St. Antoine és St. Marieau külvárosokban, a munkásosztály negyedeiben talált még hiveket. Az 1795. germinal 12. és prairial 1. támasztott lázadások és Babeuf-nek kommunisztikus összeesküvése voltak a jakobinizmusnak utolsó föllobbanásai és a lovagló társaság (menege) volt utolsó testületi gyülekezésük, melyet a direktorium 1799 aug. 13. föloszlatott.

Ujabban Braziliában is jakobinusok-nak nevezik a radikális párt egyik töredékét. Ez a párt a köztársasági kormányt lanyhasággal vádolva, Rio de Janeiróban 1895 jan. 28. tüntetést rendezett és a Journal do Brazil royalista irányu lap szerkesztőségét feldulta.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is