1. territorium, oblaszty, Irkutszk orosz-szibériai
főkormányzóságban, a Jeges-tenger, Amur, Irkutszk és Jenisszeiszk
kormányzóságok közt, 3929193 km2 területtel, (1885) 251896, 1 km2-re
0,06 lak. A Sztanovoi és az Aldan ágazzák be a D-i részeit; ezek a terület
belseje felé számos ágat bocsátanak ki, ilyenek a Janszkij-Hrebet és ennek ága
a Khagaktakh és Omekonszki, azután az Uruganszki, a Viluszkij-Hrebet stb. Az
É-i részek mocsáros tundrák. A folyók mind a Jeges-tengerbe folynak, amely 2000
km. hosszuságban mossa a partokat, ezek előtt a területhez tartozó több sziget
emelkedik ki; ilyenek az Uj-szibériai szigetek, Kulaszkoi,
Khangalaknoi-Osztrov. A legnagyobb folyó a Lena, kisebbek: az Anabara (500
km.), az Olenek (2000 km.), a Jana (800 km.), az Indigirka (1000 km.), az
Alezeia (250 km.), a Kolima (1500 km.) és az Omolon. Az éghajlat igen zord; J.
városban a téli hideg -37,5, a nyári meleg +8,2, az évi középhőmérséklet
-10,7°. Még nagyobb a hideg Verhojanszkban (l. o.), amelyet földünk hideg
polusának tartanak. A föld nyáron is csak a felszinen olvad föl, ennek dacára a
sarkkörig sok az erdő. D-en a földet a völgyekben művelik és állatokat
tenyésztenek. É-on réntenyésztés, vadászat és halászat az ember egyedüli
foglalkozása. A szigeteken mammutcsontokat ásnak ki a földből. A Vitim és
Olekma völgyében aranyat nyernek. A lakosok jakutok (219866), tunguzok (12358),
lamutok (1500), jukagirok (786), azonkivül csukcsok és korjákok. Oroszok
(18666) csak a városokban és egyes telepeken mint számüzöttek (6380) elszórtan
találhatók. Vallásra nézve tulnyomóan (98%) az ortodox egyházhoz tartoznak. A
kereskedés csaknem kizárólag cserekereskedés; ez a városokban, leginkább J.-ban
és Olekminszkben megy végbe. A terület 5 járásra oszlik; ezek: J., Verhojanszk,
Viljujszk, Kolimszk és Olekminszk. - 2. J., az ugyanily nevü terület és járás
székhelye az é. sz. 62° 2´ és a k. h. 130° alatt, a Lena egyik ágának
balpartján, (1888) 6499 lak., összesen 8 iskolával, jun. 10. aug. 1-ig tartó
nagy vásárral, ahol a legtöbb prémáru jó forgalomba. A magas alapon nyugvó,
magas tetejü orosz házak a jakutok kunyhóival váltakoznak benne. J.-ot 1632. kozákok
alapították.
Forrás: Pallas Nagylexikon