Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
jámbor devotional
jámbor devout
jámbor godly
jámbor holy
jámbor ingenuous
jámbor pious
jámbor religious
jámbor saintly
jámboran devoutly
jámboran piously
jámborság piety
jámborul religiously...

Magyar Magyar Német Német
jámbor einfältig
jámbor & sz... fromm
jámborság Frömmigkeit...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Jámbor

1. Jenő, zeneszerző, született Budapesten 1853. Első zenetanulmányait a pesti nemzeti zenedében végezte. Már mint gyermek több hangversenyben sikerrel működött közre. A zongora, orgona s a zeneszerzésben is alapos tanulmányokat tett. A jogi kurzusra Bécsbe ment, hol mint zeneszerző is feltünt többféle szerzeményével. Jogtudori oklevelet a budapesti egyetemen nyert 1877. Volt szerződött tagja a nemzeti szinháznak is s több filharmoniai s más hangversenyben vett részt. Szorosabb viszonyba lépett Volkmann Róberttel, ki mesteri utmutatásokkal látta el. A nyolcvanas években nagyobb külföldi utazásokat tett s Párisban több szerzeménye látott napvilágot. Mint műiró és esztetikus szintén tevékenyen működött közre a Budapesti Szemlében. A birói pályára lépett, melyen jelenleg is működik. Minden irányu klasszikus és magyar irányu zeneműveinek a száma meghaladja az ötvenet, ezek közül többet elő is adtak a budapesti vonósnégyes társulatok.

2. J. Pál, iró és költő (álneve Hiador), szül. Pakson 1821 dec. végén. A gimnáziumot Kalocsán, Pécsett és Vácott végezvén, 1840. a kalocsai papnevelő intézetbe lépett, ahol kispaptársai közt egy «magyar iskolát» alakított. Előbb káplán volt Ó-Becsén, majd 1844-től plébános Jankovácon. Mint becsei káplán köszöntött be verseivel az irodalomba; első verse a Garay Regélőjében jelent meg. Majd a Honderü c. divatlap karolta fel, melynek szerkesztője (Petrichevich Horváth Lázár) Petőfi ellen őt játszotta ki, ami csak ártott J.-nak, kiben a sok dagály mellett tehetség is volt. A Honderüben megjelent verseit külön is kiadta: Hattyudalok, irta Hiador (Pest 1845); Emléklapok egy főrangu hölgyhez (Buda 1846); II. Károly c. 5 felvonásos történeti drámája miatt (megjelent Pest 1848), mely tárgyról Szigligeti is irt szinművet, heves polemiája volt Szigligetivel, ami még jobban elszigetelte a többi iróktól. A szabadságharc ügyét ő is szolgálta tollával: Kossuth, irta Hiador (Pest); Hangok az emberiséghez (Pest 1848); Balladák (u. o. 1848); Szabad dalok a hadseregnek (Debrecen 1849); majd mind Hiador álnév alatt. 1849. a közoktatásügyi minisztériumban volt alkalmazva. A katasztrófa után ő is kibujdosott s Párisban élt mint menekült, tolla után; francia lapokba dolgozott, s Durivage álnév alatt egy kötet francia költeményt is adott ki és egy regényt, Les artistes cimmel (később magyarul is, A művészek, Kolozsvár 1869); fordított franciára Jókaitól s Petőfi egyik francia fordítójának, Chassin-nek segített. 1859. tért vissza, segédlelkész lett Hegyesen, az 1861-iki országgyülésre a kulai kerület képviselőül küldte; a határozati párt hive volt. Az országgyülés után a szabadkai gimnázium igazgatója lett, s 1867-71. ismét a kulai kerület képviselőjéül működött. Később az igazgatóságtól is visszalépett s most nyugalomban él. Művei még: Párisi emlékek (2 köt., Szabadka 1861); Egyházi beszédek (Szabadka 1862., ujabb kiadás Budapest 1872); Hiador költői művei (Szabadka 1863); A magyar irodalom története (2 köt., Pest 1864, 2. kiadás); Nagy Sándor (tragédia 5 felvonásban, Pest 1865); Künn és honn, (költemények, Szabadka 1866); Hiador ujabb költeményei (Pest 1861); Jámbor Pál munkái (2 köt., Budapest 1873); Mesék az ifjuság számára, idegen kútfők után (Szabadka 1876); Jámbor Pál művei (füzetekben, Budapest 1881-82); Törvénytelen vér c. drámáját (Korvin Jánosról) sikerrel adták a nemzeti szinpadon.

3. J. Mátyás, l. Füzesi.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is