James

1. György Payne Rainsford, angol iró, szül. Londonban 1801., megh. Velencében 1860 jun. 9. Már korán kezdett az irodalmi téren munkálkodni, különböző folyóiratok számára elbeszéléseket irva, de álnév alatt. Ez elbeszélések később összegyüjtve, két kötetben jelentek meg: The storing of pearls c. alatt. Az elbeszélés teréről a történelmi regény műveléséhez ment át, amelyek közül az első: Life of Edward the Black Prince (2 köt., 1822) volt. Két évvel utóbb kiadta második történelmi regényét is: Richeliau a tale of France, amely magára vonta Walter Scott figyelmét is. Most gyors egymásutánban jelentek meg történelmi regényei: Darnley (1830); Delorme (1831); Philip Augustus (1831); One in a thousand or the days of Henri Quatre (1835); Attila (1837); The Huguenot (1838); Arrah Neil (1845). A szépirodalom mellett a történetirást is művelte és ezen a téren nevezetesebb művei: The memoirs of great commanders (1834); The history of Charlemagne (1832); History of the life of Richard Coeur de Lion (4 kötet, 1841-49). Történelmi művei révén IV. Vilmos király Anglia történetirójává nevezte ki. 1849-ben azonban odahagyta Angliát és Amerikába költözött, ahol 1852-től Virginia állam Richmond városában angol konzul volt. Itt irta utolsó regényeit: Agnes Sorel (1853); Lord Montagu"s page (1858). 1858. velencei angol főkonzul lett és ebben a minőségben érte a halál. Rendkivül termékeny iró volt, művei 189 kötetre terjednek.

2. J. Henrik, sir, angol geodéta, szül. Fruróban (Cornwallis) 1803., megh. 1877 jun. 14. 1844. Irországban a geologiai méréseket végző társaság, s 1846. a portsmouthi tengernagyi munkálatok igazgatója, 1852. az egyesült királyság Ordnance Surveyének főnöke lett s 1857-70. a hadügyminisztérium topográfiai-statisztikai osztályának igazgatója volt. 1860. lovaggá emelték. Művei: Notice of the arrangements which have been made for taking meteorological observations at the principal foreign stations of the Royal Engneers (London 1851); Ordnance trigonometrical survey of Ireland (u. o. 1858); Account of the principal triangulation of the United Kingdom (u. o. 1864); Record of the expedition to Abyssinia (u. o. 1870). H. találta fel a fotocinkográfiát is.

3. J. Henrik, É.-amerikai iró, szül. New-Yorkban 1843 ápr. 15. A swedenborgianus J. Henrik (megh. 1882) fia; sokáig tartózkodott Európában, főként Londonban s jelenleg egyike a legolvasottabb amerikai iróknak. Művei közül megemlítjük: Transatlantic sketches (1875); The Europeans (1878); Daisy Miller; Confidence (1879); Madonna of the future (1879); Portrait of a lady, (3 köt. 1881); Washington square etc. (1881); Tales of three cities (1884); Bostonians (1886); Princess Casamassima (1886); Aspern tales (1888) stb.

4. J. Tamás Lemmel, É.-amerikai főpostamester, szül. Uticában (New-York állam) 1831 márc. 29. Előbb mint hirlapiró működött, 1861 óta pedig mint politikus kezdett szerepelni. Lincoln elnök a vámház igazgatójává tette New-Yorkban. 1873. Grant a posta élére állította, Garfield pedig 1881. kinevezte főpostamesterré. Több életbevágó és célszerű reformot létesített és nem volt palástolója a korrupciónak, melyet erélyesen üldözött; 1882 jan. lemondott.

Forrás: Pallas Nagylexikon