Jan Mayen
dán birtokot alkotó, Dny-ról ÉK-felé elnyuló hosszukás
sziget az Atlanti-oceán É-i részében, 550 km.-nyire Izlandtól az É. sz. 70° 49´
és 71° 9´ között, 413 km2 területtel. Két részből áll, amelyeket 3
km. széles földszoros köt össze. Hegyek takarják, vulkáni képződésü. É-i
felében van a Beerenberg, 1943 m. magas kialudt vulkán; itt a legnagyobb részt
örökös hó takarja, mig a D-i, átlag 300 m. magas rész ettől ment. A partok
nagyobbára meredekek. A sziget lakatlan és csak skót és kristianiai
fókahalászok keresik fel időnként. A keskeny földszoroson volt 1882-83. az osztrák-magyar
sarki megfigyelő állomás. Az évi középhőmérséklet -2,3°. Valószinüleg Hudson
fedezte föl 1607. és ujból J. 1611. V. ö. Die österr. Polarstation J. (Bécs
1886).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|