janicsárzene

Török tábori, ill. katonazene. A sajátos összetételű zenekar az átható hangú töröksípok csoportjából és nagyszámú ütő-, csörgőhangszerből áll. A síposok kis hangterjedelmű, motívumismételgető, variáló egy szólamú zenét játszanak tipizált ritmuskísérettel. A janicsárzene léte szervesen összefüggött a janicsárság intézményével, virágzásával, hanyatlásával. A török háborúk idején magyar és horvát csapatoknál is egy időre meghonosodott. Valójában a császárváros (Bécs) divatjának tarthatjuk, ahol a janicsárzene a török küldöttségek pompájához tartozó, gyakran felhangzó egzotikus zene volt. Műzenei hatása Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart és Ludwig van Beethoven alkotásaiban is felbukkan egzotikus kifejező eszközként.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• zenekar
• eszköz