Janina

(Joannina, Jania), tartományi főváros, a török főkormányzónak, osztrák-magyar konzulnak székhelye, Alsó-Albániában, 210 km.-nyire Szalonikitól az ugyanily nevü szép tónak Ny-i partján, 26 000 görög, albán és zsidó lak. Nevezetesek himzései, melyek vászon alapon vörös vagy vörösbarna, ritkán kék selyemfonallal, u. n. francia öltéssel (félkeresztöltés) készülnek. A himzések mustrái az arab geometriai diszítményre emlékeztetnek. A Micikale és egyéb hegyektől körülfogott, hosszukás termékeny völgyben fekvő város jól épült és kertekkel ellátott házakból, de nagyobbára szük utcákból áll. A tóba benyuló földnyelven épült vár, valamint a Demir-Kule (erősség) romokban hever. A forgalom elég élénk, J. valószinüleg a régi Dodona helyén épült. 431. egy dodonai püspök egyházi zsinaton vett részt. A gótok betörése 551 után Joannina nevet vesz föl patronusáról szt. Jánosról. 1181. Boemundnak, Guiscard Róbert fiának birtoka lesz; 1320. egész Epirusz egyházi középpontja. 1431. a törökök hatalmába került. Legnagyobb virágzását a jelen század elején érte el, midőn Ali pasa uralma alatt az uj-görög szellemi élet középpontjává lett. Ali pasa bukása (1822) után ismét hanyatlásnak indult, de jelenleg is még aránylag élénk a forgalma.

Forrás: Pallas Nagylexikon