Janina
(Joannina, Jania), tartományi főváros, a török
főkormányzónak, osztrák-magyar konzulnak székhelye, Alsó-Albániában, 210
km.-nyire Szalonikitól az ugyanily nevü szép tónak Ny-i partján, 26 000 görög,
albán és zsidó lak. Nevezetesek himzései, melyek vászon alapon vörös vagy
vörösbarna, ritkán kék selyemfonallal, u. n. francia öltéssel (félkeresztöltés)
készülnek. A himzések mustrái az arab geometriai diszítményre emlékeztetnek. A
Micikale és egyéb hegyektől körülfogott, hosszukás termékeny völgyben fekvő
város jól épült és kertekkel ellátott házakból, de nagyobbára szük utcákból
áll. A tóba benyuló földnyelven épült vár, valamint a Demir-Kule (erősség)
romokban hever. A forgalom elég élénk, J. valószinüleg a régi Dodona helyén
épült. 431. egy dodonai püspök egyházi zsinaton vett részt. A gótok betörése
551 után Joannina nevet vesz föl patronusáról szt. Jánosról. 1181. Boemundnak,
Guiscard Róbert fiának birtoka lesz; 1320. egész Epirusz egyházi középpontja.
1431. a törökök hatalmába került. Legnagyobb virágzását a jelen század elején
érte el, midőn Ali pasa uralma alatt az uj-görög szellemi élet középpontjává
lett. Ali pasa bukása (1822) után ismét hanyatlásnak indult, de jelenleg is még
aránylag élénk a forgalma.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|