Jankai
(Csizmadia) József, népköltő és népszónok, szül.
Ér-Diószegen 1831 máj. 27. Több helyütt járta középiskoláit; 1848 márc. 15.
Debrecenben volt, ahol beállott honvédnek s később a Dobozy-csapatban számadó
őrmester, majd hadnagy és főhadnagy lett. Később Tóth Ágoston seregében mint
tüzér harcolt s jelen volt a világosi katasztrófánál. Aztán bujdosott, majd
1853. hivatalnokoskodni kezdett, aztán folytatta bölcsészeti és jogi
tanulmányait s egy darabig nevelősködött is. Elfogatván, a nagyváradi
törvényszék vasban töltendő várfogságra itélte, de 1854 ápr. 2. megkegyelmeztek
neki. Innen kezdve mérnökösködött és a lapokba dolgozgatott. Számos
követválasztás alkalmával előljáró szerepet vitt mint tüzes nyelvü ellenzéki
szónok s Jókai az Ország kortesé-nek nevezte el, amely álnév alatt J.
humorisztikus és politikai költeményeket is irt. Versei számos kötetben
jelentek meg; tőle való a Kiért ürítsünk pohárt c. felköszöntőket tartalmazó
könyv is. V. ö. Szeless Adorján, Ellenzéki Arcképcsarnok (Budapest 1892).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|