Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
János... ----

Magyar Magyar Német Német
János Johann
János Johannes
János & Jan... Hans

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

János

több magyar főur és főpap neve.

1. J., soproni ispán, 1072. Nándorfehérvár alól visszaüzte Kazár vezér besenyő hadait. Kazár csak hetedmagával menekülhetett.

2. J., nádor, Urosa fia, Kálmán király utolsó éveiben s II. István uralkodása alatt szerepelt. Különösen kitünt a csehek ellen a bélai hidnál, Trencsén mellett 1116 máj. 13. vivott csatában, midőn a futó magyarok közt ő állította helyre a rendet. A Besenszög határában talált s neki tulajdonított gyürüről v. ö. Nagy Géza értekezését, Archaeol. Ért. 1893., 432-3.

3. J., királyi jegyző és somogyvári prépost, Ottó fia; ő volt az, ki 1122. Boris első támadásakor, a II. Béla király személyét szidalmazó Sámson főur elfogására először pattant föl. Valószinü, hogy a sajtómelléki találkozásnak részleteit az ő feljegyzései nyomán ismerték a későbbi krónikások.

4. J., (1198-1202.) csanádi püspök, 1202-4. esztergomi érsek.

5. J., kalocsai érsek, Imre király idejében a koronázás kérdésében folytonosan vitatkozott Jób esztergomi érsekkel, majd a királyi egyházak tekintetében vetette föl az illetékesség kérdését. 1204. aug. az esztergomi káptalan őt választotta meg esztergomi érdeknek, mit, a püspökök tiltakozásával nem törődve, Imre, majd András lovag, mint III. László király gyámja is helyeselt. A kis királyfi miatt azonban meghasonlott András vele, mire Calanus foglalta el az esztergomi érsekséget. Ezt viszont III. Ince pápa találta törvénytelennek s 1205 október 6-án megerősítette J. választását, miben a László halálával királlyá lett András is megnyugodott. Berthold kalocsai érsek most ő vele vetekedett, kit illet a koronázás joga; III. Ince ugyan 1209 máj. 15. az esztergomi érsek mellett döntött, 1211 febr. 12. azonban ezt a jogot már maga J. is csak az első koronázás esetére s akkor sem föltétlenül tartotta fenn az esztergomi érsekség számára; mit az illető püspökök a királlyal együtt helybenhagytak ugyan, az esztergomi káptalan azonban erélyesen tiltakozván ellene, a pápa a régi állapot fentartása mellett döntött. Téves, de közkeletü nézet, mintha J. 1213. kétértelmü nyilatkozatával (Reginam occidere nolite timere bonum est si omnes consenserint ego non contradico) előmozdította volna Gertrud királyné megöletését. Ez a nyilatkozat a történelem szállóigéi közé tartozik, melyről a magyar krónikások nem is tudnak; különben 1214. nem nevezte volna a király kipróbált hűségü férfiunak J.-t, ki 1217. Halics királyává koronázta András ifjabb fiát, Kálmánt. Még azon évben szentföldi hadjárata alkalmával J.-t tette a király az ország kormányzójává. Az eláradt rendetlenségeket azonban nem tudta meggátolni. Elfogták, birtokaitól megfosztották és számkivetették. Néhány hét mulva azonban a király hadaival tért vissza s ujra sürgette a királyt, vegye vissza a korona jogtalanul elidegenített jószágait, mit András 1220-21. meg is kisérlett. Magyar Langtonnak lehetne nevezni J.-t, mert 1222. fő része volt az aranybulla szorgalmazásában, a nemesség s általán az alattvalók jogainak megállapításában, ami Rómában sem találkozott tetszéssel. A papság jogait is ez évben biztosította a király. Megh. 1223. Utóda Tamás lett.

6. J., székesfehérvári őrkanonok volt Nagy Lajos királyunk idejében s gaztettel szerzett magának herosztratesi hirnevet. A káptalani egyház sirboltjában nyugvó Róbert Károly holttestét megfosztotta ékszereitől. Főpapok s világiakból álló törvényszék 1349 szept. birtokait elkobozta, őt magát örökös tömlöcre itélte. V. ö. Katona, Hist. Crit. IX. 577.

7. J., II. Lajos magyar király állítólagos törvénytelen fia. Rejtélyes alak, akinek élete sok találgatásra adott okot, s akinek származása és kiléte minden kétséget kizárólag még mai nap sincs felderítve. Az Ungrisches Magazin c. pozsonyi folyóirat I. évfolyamában (1781) közölte Windisch J. G. polgármester a pozsonyvárosi levéltárból I. Ferdinánd király 1550 márc. 20. kelt adománylevelét, mely szerint ez a J., ki magát Lajos király fiának gondolja és mondja (Joannes filius, ut ipse putat et dicit, Ludovici regis), folyamodására felmentetik pozsonyi házára és szőllejére eső mindennemü rendes és rendkivüli adók fizetése alól. Az oklevélből világosan kitetszik, hogy J. csak önmagától vélt és állított királyi magzatnak mondatik, de I. Ferdinánd maga el nem ismeri. A közvélemény különben zavart elméjünek tartotta J.-t, kinek felesége és gyermekei is voltak. A vele egykoru Bornemissza Péter, semptei református pap mint bolondról emlékezik meg róla, Az ördögi kisértetekről c. munkájában. 1573. segélyért folyamodott Miksa királyhoz. A német nyelvü kérvényben, melyben nagy hóbortosan beszél álmában látott roppant kincsről is, «Johannes Herzekh, des Künigs Ludvigs sohn» névvel szerepel. 1573 márc. 13. kelt királyi adománylevéllel «20 rhénusi forint» utalványoztatik néki kegydij fejében. A felvett összegről nyugtát is adott J., mely e szavakkal kezdődik: «Joannes Herchegh, Ementitus filius quondam Ludovici Regis (Lajos király hazudott fia). E szavakból következtetve, más irta néki ez irást. Ő maga bizonyára nem tudott latinul, mert akkor a csufságára irt kifejezést meg nem türte volna. (Ugy látszik, hogy irni sem tudott, mert egy másik okmányon neve helyett kezének keresztvonását találjuk.) A nyugta végén van pecsétje is, eme furcsa és történetellenes körirattal: «Jannos Herceg Budai Lajos Királ fia». (V. ö. Tudományos gyüjtemény, 1831. évf. II. füz.) Cornides Dániel is foglalkozott J.-sal (Ungrisches Magazin 1783. III. Cxxx jegy alatt). Nem tartja Lajos király valóságos fiának. Érvei: az állítólagos törvénytelen J. herceg nagy szegénysége és azon körülmény, hogy Lajos csak nem lehetett gyermekkorában apa. (Pedig 15 éves korában megnősült már.) J. soha be nem bizonyította királyi származását. Ám az se bizonyos, hogy csaló lett volna. Állításait inkább magyarázhatni zavart agyának rögeszméiből. Mellette szól, hogy Ferdinánd és Miksa királyok, minden különös ok nélkül, oly szivélyesen bántak vele. Halálának idejét nem ismerjük.

8. J., Szapolyai (l. o.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is