János papkirály

e nevet viselték egy tatár nép keresztény királyai. A XI. sz. elején Khina É-i határa felett ugyanis egyik tatár nép fejedelme keresztény kereskedők s a nesztoriánusok által a kereszténységgel megismerkedvén, kikeresztelkedett s János nevet vett fel, sőt - mivel K-en a papi s királyi méltóság gyakran egyesíttetni szokott - egyszersmind pappá is szenteltette magát; amiért is őt Ny-on János-papnak (Ung khán) nevezték. Az utána következett négy papkirály szintén a János nevet viselte s ezek egyikét III. Sándor pápa a római egyházzal összeköttetésbe akarta hozni. A mongolok nagy fejedelmének, Dsingisz khánnak a neje is egyik J. leánya volt. A XII-XVI. sz.-ban mesés hirek keringettek a távol kelet-ázsiai kereszténységről s előbb a kereszteshadak, később a portugálok, midőn felfedező utra indultak, olyasféle reményekkel kecsegtették magukat, hogy Ázsia ÉK-i részén nagy keresztény birodalomra bukkannak. Hiu remény volt. A nagy mongol-tatár áradat és hadjárat azt a kis tatár népet is elseperte, v. magába olvasztotta, mely a J.-ok alatt a kereszténységet felvette.

Forrás: Pallas Nagylexikon