Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Janszky-ügy... ----

Magyar Magyar Német Német
Janszky-ügy... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Janszky-ügy

Janszky Lajos vezérőrnagy nevéhez fűződik, aki 1886. Budapesten a 61. gyalogdandár parancsnoka volt. Janszky tábornok 1886 máj. hó 21. Budavár visszafoglalásának évfordulóján a fővárosban állomásozó műszaki csapatok tisztjeivel a budai temetőben megkoszoruzta Hentzi tábornoknak (l. o.) sirját, és ott beszédet mondott, amelyben Hentzit mintaképül ajánlotta a tiszteknek. Ez az esemény kitudódott és a képviselőházban másnap két függetlenségi párti képviselő interpelláció tárgyává tette. Ugyenezen a napon az egyetemi ifjuság nagy utcai tüntetést rendezett Janszky ellen, macskazenét rendezett neki és végül a tábornok ablakait beverte. Máj. 24. az akkori miniszterelnök Tisza Kálmán lecsillapította a felzudult közvéleményt azzal, hogy az interpellációkra mondott válaszában Janszky tábornok eljárását «tapintatlannak és helytelennek» bélyegezte. A magyar miniszterelnök e beszéde nagy elégedetlenséget keltett Bécsben, magasabb katonai körökben, annál is inkább, mert a miniszterelnök beszédében arra is hivatkozott, hogy itélő véleménye megegyezik a döntő katonai körök nézetével. Ennek az elégedetlenségnek a hadsereg főfelügyelője, Albrecht kir. herceg egy Boszniában mondott pohárköszöntőjében meglehetősen világos kifejezést adott, sőt pár nap mulva az osztrák birodalmi gyülésen Belcredi gróf, volt osztrák miniszter, éleshangu beszédben hasonlóképen nyilatkozott. Az egyetemi ifjuság ujra tüntetett. Napokig tartó utcai zavargások törtek ki, melynek csak a kivonult nagyszámu katonaság volt képes véget vetni oly módon, hogy a tömeg ellen több huszár- és szurony-rohamot intézett, amely alkalommal egy munkást leszurtak és sok embert megsebesítettek. Végre jun. 10. a katonaság előre megállapított terv szerint a zavargókat körülfogta és ez alkalommal 710 embert letartóztattak. A közvélemény hangosan követelte és várta, hogy a megsértett nemzeti érzületet magasabb helyről jövő intézkedésekkel ki fogják engesztelni. E helyett egy hónappal későbben Janszky tábornokot előléptették hadtestparancsnokká, Edelsheim-Gyulai Lipót báró, akkori budapesti hadtestparancsnokot pedig nyugdijazták. Ekkor képviselőkből és polgárokból bizottság alakult, amely aug. 1. nagy népgyülést tartott a J.-ben. Az izgatottság mind nagyobb mérveket öltött, mignem aug. 11. a hivatalos lap közölte azt a királyi kéziratot, amely Edelsheim nyugdijazásának azzal adta okát, hogy az tisztán katonai szempontból vált szükségessé és igy minden hozzáfüződő panasz elesik. Ugyanez a királyi kézirat azt is kijelentette, hogy: «sajnos, ha egyes tények miatt az egész hadsereg kedvezőtlen birálat alá vétetik». A királyi kézirat egyszerre elnémította a közel négy hónap óta háborgó közvéleményt és végképen befejezte a J.-et.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is