már az ősrégi időkben tisztelt istenség a rómaiaknál, az
átjárások (iani) és kapuk (ianuae) s igy a be- és kijárás, a kezdet és vég
védőszelleme. Hozzá imádkoztak a rómaiak minden fontos tettök előtt, amint
egyébként az ős időkben az istenek apjának is őt tartották. Fő szenthelye, a J.
Geminus (kettős) v. J. Quirinus (mint a hadba menés istene) a forumnak északi
részén volt, Vesta templomával, az állam közös tüzhelyével szemközt, s nem volt
egyéb, mint egy ősrégi, boltozott kapu-átjáró, melyet még Numa király
emeltetett. Az átjáró két oldalára alkalmazott ajtókat, mig a hadsereg a
harcmezőn volt, nyitva tartották. Ezen kapuzat alatt volt J.-nak, képe, kettős
arccal (bifrons, biceps), a ki- és bejárás s egyuttal az éber őrködés
jelzésére. J.-nak, mint afféle ajtónállónak (ianitor), kulcs (claviger), bot
vagy pálca (virga) volt a kezében, s megfelelő ténykedéseit melléknevei:
Patulcius (nyitogató), Clusivius v. Clusius (záró) stb. jelzik. Tiszteletének
másik helye a róla nevezett domb, a Janiculum vala, amelyen Ancus Marcius
király az Etruria felé vivő országutnak s a domb aljában folyó Tiberis
partjának védelmére erősséget épített.
Igy lett ő a kezdet és vég istenéből a kereskedelem és
hajózás istenévé, s csakugyan a régi római as-okon (pénzeken) az ő képe mellett
ott van egy hajónak előrésze, s később a kikötők tulajdonképeni istenét,
Portunust is hozzá hasonló alakban ábrázolták. Azonban a római patrioták a
Janiculummal kapcsolatban csakhamar egy boldog aranykort rajzoltak maguk elé,
amidőn J., mint Latiumnak ős királya, békében és szerencsével kormányozta
országát (v. ö. a görögök aranykorát). Sokan eredetére nézve napistent látnak
benne, amint hogy a nap járása jelzi a munka kezdetét és végét; de több vonás
alig található benne a napistenség igazolására. Szobrai nem maradtak ránk;
csakis pénzeken látható az alakja, kettős fejjel, még pedig szakállas v.
szakálltalan mind a két fej; csakis a császárkori pénzeken van ugy, hogy az
egyik fej szakálltalan ifjut, a másis pedig szakállas férfiut mutat. Hadrianus
pénzein már négyfejü (quadrifrons) J. van ábrázolva, a kapuzat négy oldalának
megfelelőleg.
Forrás: Pallas Nagylexikon