Járadékbankok

v. földjáradékbankok, oly legtöbbnyire államilag kezelt hitelintézetek, melyek a földbirtok tehermentesítésénél s ezzel rokon megváltási műveleteknél a megváltási összegeknek a jogosítottak részére leendő kifizetését közvetítik s e célból állami jótállás mellett kibocsátott járadékkötvényeket nyujtanak a megváltási összeg erejéig - viszont a kötelezettektől az évjáradékot behajtják, mely járadék és járadékkötvények kamatain kivül még a törlesztési quotát s néhol a kezelési (igazgatási) járulékot is magában foglalja. E J. (Rentenbanken) egyes államokban lényeges szolgálatokat tettek a földmegváltások keresztülvitelénél s később ezen intézetek alapelvei szerint más célokra is, nevezetesen vizszabályozási s talajjavítási műveletek előmozdítására is alakíttattak hasonló J. (Landeskultur-Rentenbanken). Legkiválóbb törvényhozási alkotás a Poroszországban 1850 márc. 2. alkotott törvény, mely két tartományi J. felállítását rendelte el oly célból, hogy a földmegváltásoknál az eddigi jogosítottak és kötelezettek közt a közvetítést teljesítse; e szerint az intézet kötvényeivel kielégíti a jogosítottakat, viszont a kötelezett jövőben többé nem a földesurnak, hanem a J.-nak teljesíti a fizetményeket. A jogosított 4%-os kötvényeket kapott a végérvényesen megállapított évi járadék husszoros összege erejéig; e kötvények (Rentenbriefe) az állam jótállása mellett adattak ki és a tőzsdén értékesíthetők voltak. Viszont a kötelezett a J.-nak fizeti az évjáradékot, mely tartalmazza először a 4%-os kamatot, továbbá a törlesztési quotát, de ez kétféle lehet: vagy 1/2%, mely esetben a törlesztés 56 év lefolyása alatt eszközöltetik, v. pedig 1%, mely esetben 41 év elegendő a törlesztés keresztülvitelére. A J. kötvényei kisorsolás utján fizettetnek vissza s hogy a törlesztési terv szigorun betartatik, ezért a járadékbank igazgatósága felelős. A járadékbankot megillető követelések még a jelzálogos hitelezőket is megelőző elsőbbséggel birnak s ezért a járadékkötvények csakhamar igen kedvelt értékpapirokká váltak és árfolyamuk is igen emelkedett. Némely államban a megváltás keresztülvitelére, ha nem is J., de ezekhez hasonló célu és berendezésü intézetek állíttattak fel; Württembergben p. a megváltás keresztülvitelére az u. n. megváltási pénztár állíttatott fel, mely működését befejezvén, meg is szünt. Weimarban a fennállott jegybankkal kapcsoltatott össze a megváltási járadékintézet; Bajorországban az 1848 jun. 4-iki törvény értelmében földtehermentesítési pénztár állíttatott fel, melynek hatásköre igen kibővíttetett az 1872 ápr. 28. kelt törvény által; a járadékkötvények helyét itt a megváltási kötvények (Ablösungsbriefe) foglalják el; ezek is 4%-kal kamatoznak és az évi jövedékek 18-szorosa állapíttatott meg itt kártalanítási tőke gyanánt. A porosz J. az 1891 jul. 7-iki törvény értelmében a járadékbirtokok alakításánál is fontos közreműködésre hivatvák, mert a törvény értelmében felállított járadékbirtokokat terhelő járadékok megváltását éppen ugy eszközlik, mint régebben a reálterhek megváltását. A jogosítottakat kötvényekkel elégítik ki, a járadékbirtok tulajdonosai pedig ennek megfelelő kamat- és törlesztési járadékokat tartoznak a kiszabott ideig fizetni. Magyarországon a földtehermentesítés (l. o.) keresztülvitelénél J. nem működtek közre. Talajjavítási célokra külön járadékbank Magyarországon nem áll fenn; a vizszabályozási és talajjavítási járadék fogalma azonban már törvényes elismerést nyert az 1889. XXX. t.-c.-ben, mely a magyar földhitelintézet által engedélyezendő vizszabályozási s talajjavítási kölcsönökről intézkedik.

Forrás: Pallas Nagylexikon