Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Jaroslau... ----

Magyar Magyar Német Német
Jaroslau... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Jaroslau

az ugyanily nevü galiciai kerületi kapitányságnak székhelye, a Szan és vasut mellett, (1890) 18 065 nagyobbára lengyel lakossal, vászonszövéssel, spodium-, tégla- és szeszgyárakkal; élénk gabona- és bőrkereskedéssel; kosárfonó iskolával és látogatott nevelő-intézettel. - J. városa a Rákóczi Ferenc ilyennevü uradalmának központja vala, és egyuttal bujdosó hiveinek, a magyar emigrációnak 1706-tól kezdve 1757-ig lengyelországi főtanyája. Itt - a nevezett palotában - lakott maga a fejedelemasszony is, Hesseni Amália és kisérői, azok eltávozása után pedig bujdosó kurucok nagy számmal maradtak itt vissza, kik közül a kat. egyház halotti anyakönyve szerint J.-ban haltak el: Krucsay István, Rákóczi tanácsosa (1747), Kosztolányi Jávorka Ádám, a hires kuruc tábornok és a fejedelem főlovászmestere (megh. 1747), Bercsényi Miklósnak Rodostóban elvett harmadik neje, illetve özvegye, Kőszeghy Zsuzsánna és Kajdácsy «óbersterné», vagyis Kajdácsy Péter kuruc ezredes özvegye, kik férjeik halála után Rodostóból ide költözködtek. Özv. Kajdácsyné halt meg utolsónak 1757 jul. 8. Ők ketten azok a «régi magyar asszonyok», akikről Mikes Kelemen is megemlékezik. Mindnyájan az egykori János-templom sirboltjában alusszák örök álmukat. V. ö. Thaly Kálmán, Jaroslawi kutatások (Századok 1888. évf. 597 l.). A J.-i uradalom Rákóczi Ferenc halála után fiára Györgyre szállott, aki azt Sieniawski grófnak és nejének, Lubomirska Ilona Erzsébet hercegnőnek, a Rákócziak rokona és barátjának engedte át, akik már ugyis, mint zálogbirtokosok birták. Utóbb az uradalom Czartoryski Ádámra szállott.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is