Jaroszlavlj

(Jaroszlav), l. orosz kormányzóság Vologda, Kosztroma, Vladimir, Tvej és Novgorod közt, 35 613 km² területtel, (1890) 1 102 798, 1 km²-re 31 lak. A nagyjából sik és egyhangu vidék, amelyet a Volga és ennek mellékvizei: a Mologa és Sekszna öntöznek, egészséges éghajlatu. A tél hosszu, a nyár rövid, J. városában a téli hőmérséklet -10,8°, a nyári +17,5, az évi: 3,2°. Nagyobb tavak a Rosztov v. Nero és a Nokoszero. A termelt gabona a szükségletet nem fedezi, mert a mocsáros és tőzeges talaj nagy javítómunkákat kiván; a burgonya, kender és len bőven terem. Az erdők silány fát szolgáltatnak. A házi állatok közül főképen lovakat tenyésztenek. A halászat is elterjedt. A házi- és gyáripar egyaránt jelentékeny. 1890. 3000 gyárban összesen 27 780 munkás talált foglalkozást és 25 millió rubel értékü iparcikket készített; a kiválóbb iparágak a pamut-, vászonszövés és festés, a bőr- és papirgyártás. A vasutak (314 km.), folyók és csatornák közvetítik az élénk forgalmat. A járások: J., Danilov, Ljubim, Mologa, Miskin, Pozsechonje, Romanov-Borisszogljebszk, Rosztov, Ribinszk és Uglics. - 2. J., az ugyanily nevü kormányzóság, járás és egy érdeknek székhelye a Volga és Kotoroszt összefolyásánál, vasut mellett, (1890) 65 313 lak., élénk pamut- és vászoniparral, dohány- és ólomfehérkészítő gyárakkal, fapapucskészítéssel, a fapapucsok koty néven egész Oroszországban áruba vannak bocsátva; kertészetei is messze ismeretesek. 76 orosz temploma, 1 nagy papnevelő háza, Demidovtól 1805. alapított jogakadémiája, 2 gimnáziuma, szinháza van. A Volgán igen élénk a forgalom. J.-ot 1025. Nagy Vladimir fia alapította.

Forrás: Pallas Nagylexikon