Jasszi

(Ja?i, magyarosan Jászvásár), jelenleg az ugyanily nevü kerületnek, egykor Moldvának fővárosa, ortodox metropolitának, kat. püspöknek, osztr.-magyar konzulnak székhelye, a Bahlui és vasut mellett, (1890) 72 892 lak., akik közt oláhokon, oroszokon, örményeken, zsidókon, cigányokon kivül magyarok is vannak; élénk kereskedéssel; egyetemmel, szemináriummal, 2 liceummal, 2 kollégiummal, művész- és zeneakadémiával, muzeummal. A 3 dombon elég rendesen épült városnak 48 ortodox temploma, 58 zsinagógája, egy katolikus, egy örmény és egy lutheránus temploma van. Legélénkebb utcája az Ulica-Mare; legszebb sétahelye Kopu nevü park az ugyanily nevet viselő dombon; legszebb épületei a Szt. Háromság temploma, gyönyörü arabeszkekkel, a Szt. Miklós-templom, amelyben a moldvai fejedelmeket kenték föl, a nagy kórház, kormányépület és ez előtt Nagy István lovasszobra. J. a jasszi nevü dákoknak volt már fővárosa, ezen jellegét a római uralom alatt is megőrizte. 1565. Lapusnianu Sándor moldvai fejedelem Szucsavából ide tette székhelyét. 1868. Szobieszki lengyel király dulta föl. 1792 jan. 9-én Oroszország és Törökország itt kötöttek egymással békét. Az orosz-török háborukban az előbbiek több izben elfoglalták. 1827. tüz emésztette el nagy részét, azóta épült rendesebben.

Forrás: Pallas Nagylexikon