Vármegye, hazánk Duna-Tisza közti részében, a Tisza folyó mindkét partján; határa É-on Heves, K-en Hajdu- és Békés, D-en Békés és Csongrád, Ny-on Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Területe 5373,31 km². J. vármegye hazánk leglapályosabb vármegyéi közé tartozik; felszine egészen róna, de É-ról D-felé, amerre folyóvizeti utjokat veszik, lassan aláereszkedik. A lapály tengerfeletti magassága É-on 98 m.-ig emelkedik, D-felé 87-90 m.-re száll alá; valamivel magasabb a Zagyva melléke, mely Jász-Fényszaru mellett 122 m.-ig emelkedik. J. vármegye talaja a Duna és Tisza közti részen alluviális völgytalaj, a Ny-i határ környékén homokos, a Tisza balparti részén turfás, K- és D-felé ellenben hasonlóképen alluviális; általában véve dus termékenységü talaj, melyen művelhetetlen részek csak a Tisza kiáradásai által ingoványossá tett helyeken találhatók.

Folyóvizei közül legnagyobb a Tisza, mely a vármegyét É-ról D-felé kanyargós, számos holt-ágtól kisért mederben keresztülfolyja s É-on és Ny-on tetemes hosszban a vármegye határát is jelöli. Szolnok mellett jobbfelől magába veszi a Zagyvát, mely Jászberényen alul a Tarnával egyesül. A vármegye D-i részét a kacskaringós folyásu egyesült Kőrös s a Mezőturnál belé szakadó Berettyó öntözi, mely utóbbi a Hortobágyi-csatorna vizét is magába veszi. Ezen folyók mentén azelőtt terjedelmes mocsarak voltak, melyek az ujabb szabályozások és lecsapolások folytán terjedelmükből sokat veszítettek. Kisebb tavak és tócsák azonban ma is nagy számmal vannak.

J. vármegye éghajlata az alföldi klima jellemző vonásait tünteti föl; 10,5-11 C°-nyi átlagos évi hőmérséklet mellett a nyári és téli hőmérsékleti szélsőségek igen nagyok; a legmelegebb hónap (julius) közepes hőfoka 22-23°, a leghidegebb hónapé (december) -2,7°; a hőmérséklet szélsőségei 39,2 és -24,6° voltak. A csapadék az egész vármegye területén egyaránt kevés; Jászberényben 631, Szolnokon 677 mm. az évi csapadék mennyisége.

Termékei az ásványország köréből nincsenek; a növényország termékei közül a gabonanemüek a legjelentékenyebbek. Állattenyésztése igen jelentékeny

Lakóinak száma erősen szaporodik; mig 1870. 258 553 és 1881. 278 443 lakosa volt, addig 1891. már 318 475 iratott össze s igy 1 km²-re 59 lélek esik. Az utolsó tiz év alatt a lakosság száma 10%-al emelkedett. Nemzetiségre nézve J. a legmagyarabb vármegyék közé tartozik, ugyanis 315 387 magyar (99%) mellett csak 1567 német, 977 tót s 622 egyéb van. Hitfelekezet szerint van 180 538 római katolikus (56,7%), 2908 ág. evangelikus (0,9%), 124 437 helvét (39,1%) és 10 005 izraelita (3,1%). A lakosság javarészét a jászok és kunok teszik. Foglalkozásra nézve következőképen oszlik meg a lakosság: értelmiség 1866, őstermelés 72 671, ipar 13 062, kereskedelem 2365, hitel 179, közlekedés 2756, járadékból élők 2525, napszámos 26 110, házi cseléd 6842, háztartásban 66 384, egyéb foglalkozásu 921, foglalkozás nélküli 14 éven alul 111 881, 14 éven felül 11 042, letartóztatott 415. Az őstermelés mellett, mely a lakosság főfoglalkozása, az ipar jelentéktelen; a gyáripar bölcsőkorát éli még s néhány gőzmalomra, tégla- és szeszgyárra szorítkozik. Élénkebb a kereskedelem, melynek főcikkei a gabonanemüek és élő állatok. Az üzleti életet élénkíti 8 bank, 16 takarékpénztár és 4 szövetkezet.

A közlekedés főeszközei a vasutak, melyek a vármegyét minden irányban szelik;

A közművelődés még nem áll a legtökéletesebb fokon; a 6 éven felüli férfilakosságnak 29,6, a női lakosságnak 36,3%-a nem tud sem irni, sem olvasni s (1892) 50 819 tanköteles gyermek közül 8100 nem jár iskolába A szellemi élet leginkább Szolnokon és Jászberényben központosul.

Közigazgatás. J. vármegye 5 járásból áll és 7 rendezett tanácsu város van benne.

A vármegyében a rendezett tanácsu városokon kivül 45 nagyközség van (kisközség nincs); a puszták száma 185. A községek mind igen nagyok, ezernél kevesebb lakosa csak egynek van, ellenben 18 község 5000-nél népesebb. Székhelye Szolnok. Az országgyülésbe J. vármegye hét képviselőt küld.

Egyházi tekintetben a vármegye 28 római katolikus egyházközsége az egri érseki, 6 a váci püspöki egyházmegyéhez, 1 görög katolikus fiókegyháza a nagyváradi püspöki, 1 görög keleti anyaegyháza az aradi, 1-1 fiókegyháza a budai püspöki és karlócai érseki egyházmegyéhez, 1 ágostai evangelikus egyházközsége a bányai, 5 református község a dunamelléki és 22 a tiszántuli egyházkerülethez tartozik. Izraelita anyakönyvi hivatal 11 van. Törvénykezési szempontból az egész vármegye a budapesti itélőtábla kerülete alá tartozó szolnoki törvényszék területét alkotja; van 8 járásbirósága (Szolnok, Abád-Szalók, Jász-Apáti, Jászberény, Karcag, Kis-Ujszállás, Kun-Szt.-Márton, Mezőtur, az első kivételével mind telekkönyvi ügyekben birói hatáskörrel felruházva); az illetékes főügyészség, bánya-, sajtó- és pénzügyi biróság Budapesten székel. A közjegyzői székhelyek száma 6 (Szolnok, Jászberény, Jász-Apáti, Karcag, Kisujszállás, Mezőtur). Hadügyi tekintetben az egész vármegye a Szolnokon székelő 68. hadkiegészítési parancsnokság, a gyulai 2. és a debreceni 3. sz. honvédgyalogezredhez tartozik s alakítja az 5. és 6. I. oszt. és a 100. és 101. sz. II. oszt. népfelkelő zászlóaljat. Szolnokon csendőrszakaszparancsnokság székel. Pénzügyi tekintetben J. vármegye a szolnoki pénzügyigazgatóság területét alkotja, adóhivatala Jászberényben, Kis-Ujszálláson, Szolnokon és Tisza-Roffon, pénzügyőrbiztosi állomása Szolnokon és Karcagon van. Ipari és kereskedelmi ügyeit illetőleg a debreceni kamara illetékességi körébe van beosztva; államépítészeti hivatala Szolnokon van. Közuti kerületi felügyelője Nagyváradon, posta és táviróigazgatósága Budapesten székel. A vármegye területén 35 gyógyszertár van. L. még Jászok és Jász-kun kerület.