Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
jászol manger
jászolgát coffer
jászolgát coffer-dom
jászolrács rack

Magyar Magyar Német Német
jászol Krippe (e)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Jászó

kisközség Abauj-Torna vmegye csereháti j.-ában, a Bodva völgyében, (1891) 1387 magyar lakossal, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Az itteni premontrei kanonokrendi prépostságot Kálmán és II. Béla alapították; a tatárdulás után IV. Béla 1255. helyreállíttatta és előbbi jogaiban megerősítette; IV. László birtokainak nagy részét Gölnicbánya városának ajándékozta. III. Endre megengedte, hogy a J.-iak minden ércet (az ezüstön kivül) bányászoknak bérbe adhassák. Róbert Károly a szomszédos sziklahegyen várat építtetett, miért Jászóvárnak is neveztetik. 1358. és 1364. Lajos király korlátlan bányajogot adott J.-nak, melyet Zsigmond 1430. helybenhagyott. 1421. a monostor alattvalói fellázadtak ellene, miért is Zsigmond 1436. megengedte Szaniszló prépostnak, hogy a prépostságot várrá alakíttassa át. Az alattvalók zavargásainak csak Mátyás király vetett véget, elengedvén sok évi tartozásaikat. 1619. Bethlen Gábor ostromolta J.-t, 1685. Thököly Imre foglalta el, de Fenessy György egri püspök a szétrombolt várat saját költségén helyreállíttatta. 1707. Rákóczi Ferenc szállta meg. A prépostság 1700. a morvaországi lucei monostor joghatósága alá került, a XVIII. sz.-ban a premontrei kanonokrend ősi törvényes birtokába visszahelyeztetett, de 1786. II. József császár feloszlatta a prépostságot. A nagyszerü templom 1792 aug. 19. leégett, de I. Ferenc 1802. visszaállítván a premontrei rendet, a templom is ujra felépült. A J.-i prépostság őrzi most a rend országos levéltárát. A J.-i vár előtti Kőszál nevü sziklafalban aknaszerü barlang nyilik, melyben cseppkőképződmények is vannak s a barlangi medve csontjai találtattak. A J.-hoz tartozó Pocskaj pusztán a prépostságnak vasgyára van, mely 40 000 q nyers vasat képes termelni. Környékén márványbányák vannak. V. ö. Rupp, Magyarország helyrajzi története (Pest 1872, II. k.); Siegmeth K., Führer für Kaschau u. das Abauj-Torna-Gömörer Höhlengebiet (Kassa 1886).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is