Javak
(jav, jószág, jó), igy nevezzük mindazt, minek gazdasági
szempontból értéket tulajdonítunk. A J. alkotó eleme az érték. A J.-at
sokfélekép lehet megkülönböztetni: szabad J. a természet azon adományai
(levegő, viz, napsugár stb.), melyek vagy általában, vagy bizonyos adott
helyzetben minden fáradság, minden áldozat nélkül megszerezhetők, többnyire
vagy általában, vagy viszonylagosan korlátlan mennyiségben rendelkezésre
állanak és ennek következtében a közgazdasági életben a gazdálkodás tárgyát nem
képezik. A gazdálkodás, a takarékoskodás, a számítás tárgyát csak azon J.
képezik, melyeknek megszerzése, előállítása valami áldozatot követel; ezek
képezik a gazdasági J.-at. Megkülönböztetjük továbbá a személyi és tárgyi
J.-at: az előbbiek a forgalomban mint szolgálatok szerepelnek. Számos
nemzetgazda külön csoportba veszi a viszonyoknak nevezett J.-at, t. i. azon
előnyöket, élvezeteket, melyek valamely gyakorlatilag értékes gazdasági vagy
jogviszonyból származnak, p. szabadalmak, vagy a kereskedőnek vevői köre stb.
Különbséget tesznek továbbá föltétes és föltétlen, átruházható és átruházhatatlan,
helyettesíthető és helyettesíthetetlen J. között stb. V. ö. Földes, Társadalmi
gazdaságtan. L. még Jövedelemeloszlás.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|