Javító intézetek

A még nevelési korban levő személyek hatóságilag elrendelt s eszközölt nevelésének, az u. n. kényszernevelésnek ha nem is egyedüli, de kiváló formája. A J.-be elhelyezésnek lényeges feltételei a különböző törvényhozások szerint nem egyformák. Némelyek szerint a J.-be csakis fiatal büntettesek helyezhetők el, kik a büncselekmény elkövetésekor a cselekmény bünösségének fölismerésére szükséges belátással nem birtak; mások szerint az erkölcsi elhanyagolás büncselekmény elkövetése nélkül is elégséges ok a J.-be való elhelyezésre, sőt elégséges erre a házi és iskolai fegyelemnek bebizonyult elégtelensége. Az elhelyezés ily esetben hivatalból v. az apa, illetve a törvényes képviselő indítványára is elrendelhető. A határozathozatal a biróság, másutt a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. Nálunk a J.-ek az igazságügyminisztérium alatt állnak. A biróság fogházra itélt, de életük 20-ik évét meg nem haladott egyénekre nézve kimondhatja, hogy magánelzárás helyett J.-be szállíttassanak. A J.-ek állami és magánintézetek lehetnek. A társadalom e téren kétségkivül áldásos működésre van hivatva, bizonyos számu állami intézetek azonban, legalább a fiatal egyének bizonyos osztályira, nélkülözhetetlenek. Igy jelesül az elitélt fiatal büntettesekre, kik büntetésüket J.-ben állják ki, nemkülönben a felmentett, de veszélyes hajlamu fiatal egyénekre, akikre nézve magánintézetek kellő biztosítékot nem nyujthatnak. A J.-et érdeklő számos kérdés iránt a szakértők nézetei eltérők. A legfontosabb kérdések körülbelül ezek: 1. A növendékeknek külön J.-ben elhelyezése a vallás, nem s előéletök (előzményeik) szerint. A két első inkább pénzkérdés; de hogy mindkét nemü növendékek befogadására szolgáló J.-ben is a nem szerint való elkülönítés szigoru megtartása mellőzhetetlen s csak az isteni tisztelet s a legfölebb még az iskolai oktatás lehet közös, az kétségtelen. Az előzmények szerinti elkülönítés hivei leginkáb a már büntetett és a még büntetlen előéletü növendékek számára külön J.-et követel. Ennek a követelménynek Angliában a J.-nek «Reformatory» és «Industrial Schools», Franciaországban «Colonies pénitentiaires» és «Colonies correctionelles»-re felosztása, Belgiumban egyrészt a st. huberti és a namuri, másrészt a rugsselledei és bernemi J. felosztása által iparkodtak eleget tenni, mig Németországban a nehézkes, nagy államokban számos inkonvenienciával járó, kis államokban egyenesen keresztülvihetetlen elkülönítésnek elvi jogosultságát sem hajlandók elismerni. 2. A J.-ek nagysága részben az elfogadott nevelési rendszertől, részben tényleges viszonyoktól függ. Annyi bizonyos, hogy 5-700 főnyi befogadási képességgel biró J.-ek is kitünő eredményeket mutatnak fel. 3. A családi és az u. n. kollektiv v. kaszárnyarendszer. Ez utóbbinál a növendékek 50-80 főből álló csoportokra oszlanak; az egy csoporthoz tartozók együtt laknak, étkeznek, alusznak, játszanak, dolgoznak és tanulnak; mig a családi rendszernél, melynek főtörvénye a «szeretet», minden 10-12 növendék külön kis házacskában lakik s a kis csoportok tagjai egymást testvéreknek kell hogy tekintsék. Hogy a «család»-nak fikciója nem szenved-e oly hiányokban, hogy tényleg a családból semmi sem marad, hogy általában mesterséges család a természeti kötelék hiányát pótolhatja-e, az más kérdés. A családi rendszernek legtisztább tipusa a «Rauhes Haus» Hamburgban. 4. A személyzet kérdése az elfogadott rendszertől függ. 5. A kényszernevelés tartamát illetőleg a kor, amelyben a növendék az intézetbe került s a nevelési célnak lehető elérése irányadó. A 20 éves életkor azonban rendszerint a maximális határ, melyen tul a növendék az intézetben nem tartható. Igy intézkedik a magyar btkv 84. §-a is azokra a 16 évnél fiatalabb kiskoruakra, kiket a biróság a cselekmény bünösségének felismerésére szolgáló képesség hiánya miatt felmentett, de J.-be elhelyezésre itélt. 6. Feltételes elbocsátás, az elbocsátott növendéket családjának adják vissza vagy megfelelően elhelyezik. A feltételes elbocsátás bármikor visszavonható. 7. Az intézet berendezése s életmód. A főszabály itt a lehető legnagyobb egyszerüség. Csak ál-filantropizmus honosíthat meg a J.-ben oly kényelmet v. éppen luxust, amely a növendékeknek ugy multjával mint jövőjével egyenes ellentétben áll. 8. Fontos a házirend, mely a növendékek jogait és kötelességeit szabályozza. Ide tartozik a növendékek elvétele és osztályozása, mely utóbbi tekintetben nevezetes a belgiumi hármas osztályozás - próbaosztály (division d"épreuve), jutalomosztály (division de récompense) és büntetési osztály (division de punition), - a felkelés, alvás, étkezés ideje stb., végül a büntetések és jutalmak. 9. Iskolai és lelki oktatás. 10. A munka, amely lehetőleg a növendék származásának, jövőjének, hajlamainak, fizikai és szellemi képességeinek megfeleljen. Leányoknál leginkább házi és kézi munka; fiuknál földmivelés és mesterség. Különösen említendők az angol u. n. «Training-Ships» (javító hajók), vagyis hajókon elhelyezett J.-ek, amelyek növendékeiket a hadi és kereskedelmi tengerészetre készítik elő.

Forrás: Pallas Nagylexikon