jazz

Afrikai, afro-amerikai zenei stílus. A rabszolga-kereskedés révén Amerikába került négerek kultikus ritmikája a XIX. sz.-ban ötvöződött az amerikai dallam- és hangzatvilággal, amelynek sajátosságát még fokozta a hangszerek újszerű, különleges csoportosítása, az együttesek játékstílusa, felszabadult előadásmódja. A jazz muzsikában két fő irány alakult ki. Az egyik: megőrizni a jazz negroid (fekete) folklór jellegét, amelyben uralkodó szerep jut a szinkópált ritmikának, a ritmushangszereknek; a másik: európaizálni (fehérekévé is tenni) a jazzt, sőt kiterjeszteni az egész világra, elhóditani a tánc és szórakoztató zene egész területét, amelyben a ritmus- és a melódiaanyag egymásnak mellérendelt. A fő irányokon belül egy-egy, iskola valósággal megújítja a jazzt, és mint divatos zenehullám át- meg átjárja a világvárosokat. Nagy hatással van a XX. sz.-i zeneszerzőke, kiknek számos művében felismerhetjük a jazz muzsika hatását. A jazznek műzenévé szervezése az amerikai George Gershwin érdeme.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• stílus
• hangszer
• folklór
• zeneszerző
• mű
• műzene