Jedlik

Ányos (tulajdonképen István, Ányos a szerzetesi neve), magyar fizikus, szül. Szémőn (Komárom vmegye) 1800 január 13. Gimnáziumi tanulmányait Nagyszombatban és Pozsonyban végezte. 1817. Pannonhalmán szt. Benedek rendébe lépett; növendékéveit Pannonhalmán és Pesten töltötte. 1825. áldozó pap lett. Előbb (egy évig) a győri gimnáziumon, majd a győri bencés liceumon tanított. Tanári pályáját 1831-től kezdve Pozsonyban folytatta, mig végre 1839. a pesti egyetemen fizikai tanszékét foglalta el és ez egyetemen innen kezdve 38 évet töltött. Az 1839-iki év fordulópontot képez J. életében. Mig eddig, mivel több tárgyat tanított, munkássága a természettudományok több ágára forgácsolódott széjjel, addig uj állása megengedte neki azt, hogy egyedül kedvelt tárgyával, a fizikával foglalkozzék. Már 1850. jelent meg tőle egy fizikai tankönyv, A súlyos testek természettana cimen, mely művében hallgatóinak magyar nyelvü fizikai tankönyvet akart adni az eddig használatos latin könyvek helyett. E munkának azonban csak első része készült el. 1858. az a nagy kitüntetés érte hazánk kitünő tudósát, hogy a magyar tudományos akadémia mellőzve választási rendjét, mely szerint rendes tag csak levelezőből választható, őt rögtön rendes taggá válsztotta. 1862. a tanárvizsgáló bizottságba a fizikából a gimnáziumra képesítő jelöltek vizsgálásával bizták meg; az 1863-1864. tanévre pedig az egyetem rektorává választotta. Működése elismeréseül a királyi tanácsosi cimmel és a vaskorona-renddel tüntették ki. Igen előrehaladt kora dacára is élénk érdeklődéssel követ minden tudományos mozgalmat és noha nyugalomba vonulása óta Győrött lakik, csak az utolsó évek óta nem vesz részt a tudományos társulatok ülésein. Kora ifjuságától kezdve nagy vonzalommal viseltetett a természettan iránt, ennek számos mezején folytatott sikerteljes működést, azonban legnagyobb eredményeket az elektromosság tanának terén érte el. Miután Oersted, Ampere és Schweigger fölfedezéseiről értesült, ő is a legnagyobb érdeklődéssel fordult a fizika ezen terére; ő maga irja, hogy az elektromagnetizmus tüneményei érdekelték legjobban. Két nagy fölfedezést köszönhetünk e téren J.-nek: az elektromagnetikus rotációk felfedezését és a dinamogép elvének feltalálását. Az elektromagnetikus forgó mozgások felfedezésére Schweigger elektromagnetikus multiplikátora vezette. J. t. i. a Schweigger-féle elektromagnetijus multiplikátor mágnestűje helyett elektromágnest alkalmazott. Ezen szerkezet segélyével lett az elektromagnetikus forgó mozgások fefedezője. 1827-28. elektromagnetikus forgó mozgásokra való készülékek szerkesztésével foglalkozott. Három ilyen szerkezet leirását adta, az elsőben a galvánáram vezetése szilárdan áll és benne forog az elektromágnes, a másikban az elektromágnes áll szilárdan és az áramvezető forog körülötte, mig végre a harmadikban a multiplikátor drótját is elektromágnessel helyettesítette. De J. fölfedezését nem hozta a tudományos világ tudomására, nem is merte reményleni, hogy valami ujat fedezett fel. Igy hazánk ezen nagy fizikusa szerénysége és igénytelensége által a fölfedezés prioritásától elüttetett. Nagyon hozzájárult ehhez még hazánk tudósainak akkori elszigeteltsége is. Most természetesen késő volna e prioritást a külfölddel szemben vitatni. J. másik nagy fölfedezése a dinamo-elektromos gép eszméje; sokkal Siemens előtt rájött már J. a dinamogép szerkesztésének gondolatára; egy pesti mekanikussal szerkesztett is egy készüléket, melyet a budapesti egyetem fizikai intézet gyüjteményében őriznek. Mellette van J. sajátkezü használati utasítása. Sajnos, hogy J. ezen fontos fölfedezése prioritásának dicsőségét sem élvezheti, mert a tudományos világot ezen fölfedezéséről sem értesítvén, a csak 1867. ily szerkezetet készítő Siemenset tartják a dinamogép felfedezőjének. J. érdekes vizsgálatait számos értekezésben irta le. Munkái közül a következő cimüek említésre méltók: Bereitung künstlicher Säuerlinge (Zeitschrift f. Physik u. Mathematik, Bécs 1829); A fénysugarak tüneményeiről és a fénysugarak hajlásáról különösen (értekezés a magyar term. vizsg. és orv. 1845-iki nagygyülésén Pécsett); Súlyos testek természettana (Pest 1850); über die Anwendung des Elektromagnetes bei elektrodynamischen Rotationen (Bericht üb.die 32. Versamml. deutscher Naturforscher u. Aerzte zu Wien, 1856); Modification der Grove"schen und Bunsen"schen Batterie (u. o.); Delejező gép (Term. tud. társ. Évkönyvei 4. kötete, 1857-59); A villanytelepek egész működésének meghatározása (értekezés a magy. tud. akad. Értesítőjében, 1859); Leydeni palackok láncolata eredetileg összeállítva (értekezés a Magy. orv. és term. vizsgálók Pesten 1864. tartott gyülésén); Fresnel- és Pouillet-féle fénytalálkozási készüléknek módosításairól (Magyar orv. és term. vizsg. Pozsonyban 1865. tartott gyülésén); Csöves villámgyüjtőkről avagy villámszedőkről (Magy. orv. és term. vizsg. Egerben 1868. tartott nagygyülésén); Csöves villámszedők láncolatáról (Magy. orv. és term. vizsg. Budapesten 1879. tartott gyülésén). Ezen készülék az 1873-iki bécsi világkiállításon ki volt állítva, hol a nemzetközi jury a haladási éremmel tüntette ki. Ueber Ketten aus Röhren bestehender Elektricitätsrecipienten von Dr. Anian J., emerit. univ. Prof. (München).

Forrás: Pallas Nagylexikon