Jeges-tenger

az a két tenger, mely a két sarkvidéken terül el. Az Északi Jeges-tenger-t csaknem egészen körülfogják az északi szárazföldek. A Csendes-oceánnal csak a keskeny Bering-szoros kapcsolja össze, az Atlanti-oceánnal pedig több tágas tengerág. Területe körülbelül 15 millió km². Mélysége sem nagy az oceánokéhoz képest. Csak Grönland két oldalán találtak mostanig néhány ezer méternyi mélységeket. Nagyobb részét örökös jég borítja, mely a nyári félévben az Atlanti-oceánhoz és a szárazföldekhez közelebb eső részeken zajlani szokott. Az Atlanti-oceánból jövő meleg tengeráramlat a Spitzberg-szigetek és Novaja-Zemlya nyugati oldalán messzire beléje nyomul és eloszlatja a téli jeget. Viszont a sarkvidéki tengeráramlatokkal a jéghegyek messzire elmennek délfelé és még az Európából New-Yorkba járó hajók is elégszer találkoznak a J. ezen hirvivőivel. Legnagyobbszerü a jégzajlás Grönland keleti partján, melyhez mindeddig kevés hajó mert közeledni. Ázsia és Észak-Amerika partjainál a délről jövő nagy folyamok langyos vize oszlatja el nyaranként a jeget, de nem nagy távolságra. Az északi J.-en a halászok hajóin kivül csak a tudományos expediciók hajói járnak és évenként egy-két kereskedelmi hajó, mely Grönlandot, a Hudson-öbölt és ujabban az Ob folyó torkolatát látogatja. A Déli J. és a három nagy oceán között csak mesterséges határt lehet vonni. Nagyobb része még ismeretlen, mert sokkal nagyobbak jégtömegei, mint az Északi J.-éi. Jéghegyei szintén messzire elusznak a melegebb tengerekre, melyek langyos vize viszont Patagonia, Uj-Zéland és a Kerguelen sziget felől messzire behatol a Déli J.-be. V. ö. Simonyi Jenő, A sarkvidéki fölfedezések története. L. Sarkvidéki utazások.

Forrás: Pallas Nagylexikon