Jégkorszak

A jégkorszak vagy glaciális egy hosszútávú éghajlati változás, amely alatt a Föld átlaghőmérséklete lecsökken, ezzel a sarki jégtakarók, a kontinentális jégtakarók és a gleccserek területe nagy mértékben kiterjed. Az egyes jégkorszakok valójában a sokkal hosszabb időt átfogó úgynevezett globális lehűlések részét képezik. Tudományos szempontból már az is globális lehűlést jelent, amikor a sarkokon állandó jégsapkák találhatók. Ilyen szempontból tehát most is egy globális lehűlési korszakban vagyunk. Az ismétlődő jégkorszakok csak klimatikus hullámzásokat jelentenek a globális lehűlés időszakán belül. A földtörténet során több hosszú távú globális lehűlés és globális felmelegedés váltotta már egymást. Az egyes jégkorszakok között úgynevezett interglaciálisok, jégkorszak közötti korok vannak. A jégkorszakok és a jégkorszak közöti korok ciklikusan váltják egymást, kb. 40 000-100 000 évenként. Az utolsó nagy földtörténeti korszakot, a pleisztocént az északi félteke nagy részén a jégkorszaki klíma jellemezte. A korszakban hat glaciális követte egymást viszonylag rövidebb interglaciálisokkal. Ezért gyakran a pleisztocén egész korát csak mint "a jégkorszakot" említik. Az utolsó jégkorszak (glaciális) kb. 10 000 éve fejeződött be. Most interglaciálisban, jégkorszak közötti korban élünk. A jégkorszakokon és jégkorszakközi korokon belül is vannak hidegebb időszakok és felmelegedések, úgynevezett stadiálisok és interstadiálisok. A legutóbbi stadiális kb. a 16-19. század közepe között volt, 1650 körül hőmérsékleti mélyponttal (az úgynevezett kis jégkorszak).