Jégmadárfélék
(Alcyonidae v. Halcionidae), a kuszók rendjébe, a
könnyücsőrüek csoportjába tartozó madárcsalád. Csőrük hosszu, erős négyélü és
egyenes. Fejük nagy, nyakuk rövid, szárnyaik legföljebb középhosszuak, farkuk,
csüdjük rövid. Lábaik lépdelők, az előre álló ujjak közül a külső és középső a
második ujjpercig összenőtt. Körülbelül 125 faja ismeretes, melyek jobbára a
melegebb vidékek lakói. Vizek közelében tartózkodnak és leginkáb halakkal
táplálkoznak. Kártékonyak. Hazánkban 1 faj fordul elő, a közönséges jégmadár
(Alcedo ispida L. jegér, Márton madara). Fejbubja és nyakának hátsó része zöldes
fekete, sürün álló keskeny világoskék harántsávokkal. Válla, szárnyfedői és az
evezőtollak külső zászlója zöld, a szárnyfedő tollak kerek, világoskék
csúcsfoltokkal; háta világoskék, hasa fahéjbarna, álla és torka rozsdasárga.
Lábai vörösek, csőre fekete, az alsó káva töve vörös. Hossza 17 cm.,
szárnyhossza 7 cm., farkhossza 4 cm. Európa és Közép-Ázsiában élő, helyenként
áttelelő madár. Hazánkban télen kóborol. Folyó és állóvizek partjain, lapályon
épp ugy mint hegyes vidékeken, a viz tükre fölött csekély magasságban a
bokrokon stb. sokszor fél naphosszat is nyugodtan elüldögél, fejét a viz felé
fordítva. Amint azután észre vesz egy halat v. bogarat, azonnal nyilsebesen
utána kap és hatalmába ejti. parti lyukakban fészkel. Május-junius hóban 6-7
igen nagy, fehér tojást rak, melyeket a nőstény 14-16 nap alatt kelt ki.
Fészeklakók. Fiatal korban könnyen, öregségében nehezen tartható a fogságban.
Húsa élvezhetetlen. Szép tollazatát használják. Az óriási jégmadár (Halcyon
giganteus Rchb.), szürkésbarna, kékes szinü. Rövid lábai nagyok, csőre erős. 35
cm. nagy. Hazája D.-Ausztrália. Rovarokkal, csuszó-mászókkal és egerekkel
táplálkozik. Napfelkeltén hangoztatott kiáltásáról nevezetes, melyet a
benszülöttek szamárordításhoz hasonlítanak. Állatkertekben tartják.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|