Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Jekaterinos... ----

Magyar Magyar Német Német
Jekaterinos... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Jekaterinoszlav

1. orosz kormányzóság, Kherszon, Poltava, Kharkov, a Doni-kozák-terület és az Azovi-tenger közt, 63 395 km2 területtel, 1 487 624, 1 km2-re 23 lak. Az egész terület nagyobbára sik, itt-ott találni rajta széles földhátakat, amelyekben a folyók mély völgyeket vájtak ki. Ilyen földhát a Donec-fensík Ny-i vége; ebben van J. legnagyobb emelkedése (365 m.). Folyói a Dnyeprbe, Donba és egyenesen az Azovi-tengerbe folynak. A Dnyepr vidékéhez tartoznak az Ingulec, Bezovruk, Orel, Szamara és Konszkaja; a Don, illetőleg Donecéhez a Torec, Bakhmut és Lugan. az Azovi-tengerbe torkollik a Kalmiusz és Berda. Számos apró tava közül a legnagyobb a Szolonoje-Liman. A DNy-i részében, valamint az emelkedésekben gránit, gnájsz, porfir, szienit, diorit van, az ÉK-i rész szén-, kréta-, permi és tercier-képződmény. Az éghajlat elég enyhe, átlag 8° középhőmérséklet. A talaj fekete föld és csaknem mindenütt igen termékeny. Erdők csak a Dnyepr és Szamara mentén vannak. A főfoglalkozás a földmivelés és állattenyésztés; a területnek 40%-a áll megmivelés alatt; főtermékek a gabona, len és a dohány. Az állattenyésztés igen virágzó, különösen nagy számmal vannak a finom gyapjas juhok. Ásványországi kincsekben. J. egyike a leggazdagabb orosz kormányzóságoknak; bányásznak kőszenet (78 millió pudot), vasércet (2 millió pudot) Szlavianoszerbszk járásban és Bakhmutban, kősót (11 1/2 millió pud), épület- és malomköveket. Gyárainak száma 406, amelyek főképen vasuti sineket és gépeket készítenek és amelyek közt közel 100 gőzmalom is van. A kereskedelem élénk; a vasuti vonalak hossza 1397 km. Hét járásra oszlik; ezek: J., Alexandrovszk, Bakhmut, Verkhnednyeprovszk, Novomoszkovszk, Pavlograd és Szlavianoszerbszk. 1802. állították föl. - 2. J., az ugyanily nevü kormányzóságnak és járásnak, továbbá egy püspöknek székhelye a Dnyepr jobbpartján, annak sellői és a Szamara torkolata fölött, vasut mellett, (1888) 49 201 lak., faggyufőzéssel, vasművekkel és gőzmalmokkal; 9 orosz, 1 kat., 1 evang. templommal és 1 zsinagogával; Potemkin egykori palotájával (most a nemesi gyüléseket tartják benne) és II. Katalin emlékszobrával. A várost 1787. Koidak vár közelében Potemkin alapította.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is