Jelky
András, kalandor magyar utazó, szül. Baján 1730 jul. 30.,
megh. Budán 1783 dec. 6.; mint szabólegény vándorolt ki Németországba. 1754.
Erlangenben porosz verbunkosok felfogták, azoktól megszökött, de kevéssel
azután Rotterdamban mint csavargót egy Kelet-Indiába menő hajóra vitték. Később
Algeriába került, hol rabszolgaként eladták, de innen is megszökött s egy
portugál kereskedő hajójával Kantonba utazott, hogy az amerikai
Egyesült-Államok katonája lett, majd 1758. Bataviában mint szabó telepedett le
és megnősült. Nyugtalan természete, némely csapások Cejlonba vitték, hol a
vadak elfogták s ketrecbe zárva megsütni akarták. A biztos haláltól egy főnök
leánya mentette meg, kivel a vadonba szökve, egy évnél tovább halakkal,
gyümölcsökkel táplálkozott. Ezután véletlenül odavetődött hajóval visszatért
Bataviába, hol csakhamar tiszt és egy árvaház igazgatójává lett, e mellett
jelentékeny vagyonra tett szert. Tekintélye emelkedvén, 1770. a hollandi
kormány tanácsosa lett s mint ilyen Japánba követül küldetett. Neje halála után
meglepte a honvágy s 1770. visszatért Európába, hol előbb Bécsben, később Budán
tartózkodott. Utazásainak leirása 1771. jelent meg először németül, magyarra
Sándor István fordította. Legnépszerübb Hevesi Lajos regénye feldolgozása 1872.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|